Mit csináljak? Romokban az életem!

Már elegem van mindenből nem szeretett soha senki ,még annyit sem érdemlek meg ,hogy utáljanak ba*ik mindenki a fejemre egy nagyot, szinte soha nincs olyan akivel beszélgetnék max.,ha valami nagyon fontos dolgot akarnak kérdezni (pl. mellém ülsz? persze témazárónál:S ) Mindenkinek csak azért vagyok jó,mert nincs más jó mostnár nem megyek bele ebbe a kihasználósdiba ,de nincs egy barátom se mellesleg utálom,ha valaki hülye és szeretek segíteni másnak . Kövér is vagyok ronda ,és állandóan mindenki megbánt mindennel:S elég jó tanuló vagyok azért is utálhatnak.Már azt értem el,hogy sehova nem megyek otthon ülök a gép előtt.A kedves szüleim nem törődnek velem. Azon veszekednek ,hogy kinek miylen márkájú cipője van miközben nem veszik észre ,hogy az enyém lyukas . Jó nemcsoda ,mert már két éves cipő ,de miylen érdekes ,hogy nekik van 5 nekem meg egy szemét szar? ... Az apámmal talán még eltudok beszélgetni,de anyámmal ,az apai nagymamám a hugommal kivételezik a másik mamám meg jóindulatú meg kedves ,de ő messze lakik ,de ő meg nagyon szigorú egyes dolgokban.A nagypapám is néha furán viselkedik a dédim meg legtöbbször besértődik ..A hugom meg idegesítő ,nincs kivel legyek .Azon kivül már sztem annyira meghülyültem,hogy hangokat hallok amikor már majdnem elaludtam akkor magától elkezdett mozogni a lábam.Félek a saját szobámba lenni néha nem merek egyedül aludni és anyám akkor csak ordibál..:S Bezzeg az erdőbe teljesen egyedül ki merek menni..Nincs semmilyen stílusom azt sem tudom mit akarok mihez van kedvem teljesen elvesztem,kicsit hülyén fogalmaztam...mit tegyek?