Hogyan fogadjam el az agyi korlátaimat? El kell fogadni egyáltalán?

Lényeges különbség van a korlátok megszabása és a feladás között. Az ember a tényleges korlátait az életében nagyon ritkán feszegeti. Ill. a korlátok folyamatosan kiszoríthatók, tehát a folyamatos fejlődéssel egyre tágítod a korlátaidat. A legtöbb ember a lustaságból és az akaratgyengeségből bekövetkezett kudarcot úgy könyvei el, hogy ő az adott dologra nem képes és itt meghúzza a saját korlátját. Pedig tényleges emberi korlátokat hihetetlen nehéz elérni főleg, ha a szellemi képességeinket tekintjük.

Legjobb példa erre a fizikai képesség. Veszünk egy átlag embert és azt mondjuk neki fusson le 5 km-t egyhuzamban. Valószínűleg a 2-3. km után összeesne (tehát a korlátok adottak). Azonban, ha elkezd folyamatosan edzeni és ugyan ezt 1-2 év után mondjuk neki akkor valószínűleg kisebb erőlködéssel, de lefutná. Viszont, ha ennél a pontnál már felemelnénk 10 km-re a távot akkor ismét korlátokba ütközne. Tehát a korlátok folyamatos tágításával érhetjük el csak azt a bizonyos végleges korlátot.

Te még messze vagy attól, nagyon messze.