Mit kéne cselekednem ebben a helyzetben? Első munkahelyem egy helyi tv-nél lenne, de úgy érzem kb mindenki leszar
Tavaly érettségiztem, most sikerült egy ilyen melót szerezni, de őszintén szólva egy kissé csalódott vagyok, nem is azért mert azt vártam, hogy egyből a TV2 főszerkesztője legyek..
bemegyek, köszönök-köszönnek, eddig oké, van egy srác aki segít nekem egy-két dologban, hogy lássam mit, hogyan kell. Ma mentünk interjút készíteni, azt mikor reggel megyek az autó felé(az autóval megyünk a helyszínre), az egyik 50 év körüli fickó megkérdezi, hogy "Te mit keresel itt?" én meg úgy nézek, kissé lelohaszt, majd elmondom neki..blabla..a fickó végig telibe szar, így eléggé stresszes mikor megyek vele..
következő interjú, egy újabb helyszínen más munkatársakkal készül..2-en mentek, én voltam a ráadás "segítőember", de úgy tűnt ők is leszarnak csinálják a maguk dolgát, beszélgetnek mintha én ott sem lennék..végig káromkodja az utat majd kiderül(számomra legalábbis), hogy ő helyi rádió egyik bemondója...tök álszent a csávó, mikor a rádióba beszél, meg mikor egyébként..
miért van az, ha az ember nem káromkodós, akkor aligha talál olyan munkát ahol hasonló emberek vannak mint ő, mert az oké, hogy az érdeklődési körömhez valamelyest közel áll ez a munka, de a társaság, lehangol -_-
20f
Kedves Kérdező!
Megengedsz egy pár kérdést? Rövid leszek.
1. Minek is hordod be az önérzeted a munkahelyedre? Kifizetik Neked?
2. Nem tanulni jársz oda? Nem a rájuk figyelésre kellene összpontosítanod? Úgy, hogy rossz a modoruk, nem lehet tanulni a kollégáktól?
3. Miért nem vagy kicsit türelmesebb hozzájuk? Miért kellene hogy azonnal maguk közé fogadjanak, ha azt se tudják, ki vagy?
4. Miért a munkahelyeden keresed a jó társaságot, miért nincs életed a tévén kívül?
Üdv R.
aha értem mit mondasz
el kellene különítenem a saját társaságomat, a munkahelyi dolgozó társaságtól..viszont úgy látom, hogy ők jól érzik magukat egymással, röhögnek néha-néha, nem érzem ezt az elkülönülést
2. Nem tudom, hogy valóban felnagyítom, vagy ez nem normális-e de valszeg az van amit mondasz, eltúlzom az egészet.. ha úgyérzem, hogy levegőnek néz(ami nem teljesen így van, csupán szar ha állunk egymás mellett, és egy szót sem szólunk egymáshoz), akkor nyilván a légkör amiben vagyunk sz.rt érzést kelt- legalább is számomra
3. Türelmes vagyok, igyekszem az lenni, de marha kellemetlen ez az állapot
4. Nem itt keresem, de nem szeretném, ha olyan helyen kéne dolgoznom, ahol rossz a társaság, ami itt nem rossz, ahogy látom egymással sem szívóznak..
mégis mikor a csávó mondja, hogy akkor mára ennyi, olyan felszabadultság érzésem van, és nem is azért mert szar a munka, hanem mert stresses, hogy sokáig nem szól hozzám senki, csak figyelek, közbe egymással beszélnek
no..köszönöm, hogy írtál, kérdeztél a kérdésemre, remélem még vissza írsz
Üdv
Kedves Kérdező!
Elfogadni nem kell, amit írtam, elgondolkodni érdemes rajta. Fogalmam sincs, mi váltja ki belőlük az általad tapasztalt be nem fogadást, hogy nem vesznek be maguk közé a helyi erők, de a két legfontosabb dologra, hogy 1. megkapd a fizetésed 2. tanulj tőlük, a hely alkalmas.
Ha Te valami főnök rokona vagy, vagy a helyedre a mostani kollégák akarták a retyerutyájukat bejuttatni, akkor ez a kiközösítés akaratlagos. Vagy az is lehet, egyszerűen csak büdös vagy :DDD
Hosszú távon nekik se lesz kényelmes nem beszélni Veled, valaki a csoportból nyitni fog feléd. Ez csoportdinamikai kérdés.
Ha nagyon nem bírod, de a helyen maradni akarsz, akkor átkéred mag egy másik stábhoz.
Nyugi, fog ez menni. Kicsit több türelem. A stressz pedig kismillióféleképpen kezelhető (jóga, alkoholizmus, meditálási formák, miegyéb).
Üdv R.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!