Lehetek a témáim miatt is unszimpatikus?

Sokkal kevesebbet beszélek emberi kapcsolatokról, mint mások.

Persze, ha udvarolt nekem valaki, ha megbántott valaki és nem pontosan értem, én vagyok-e a hibás és mennyiben stb, akkor szívesen elmondom embereknek, beszélek a fiúkról emberekkel, és szívesen veszem, ha más elmondja, vele mi van.

De nagyon szeretek egészségről, állatokról, helyekről, terveimről (hova kirándulnék pl.) is beszélni, nomeg hétköznapi dolgokról is.

Szokták mondani azt is, hogy érdekesen vagyok furcsa, hogy meglátok valamit, akkor beszélek róla, meg annyi mindenről beszélek...

De úgy érzem, megközelíthetetlenné teszem magam.

Távolságot tartanak velem, kevesebbet mesélnek nekem magukról, sokakon látszik, hogy fárasztom őket.

Mekkora részben játszanak szerepet a távolságtartásukban a témáim?

Mekkora részben az önbizalomhiányom, mekkora részben az, hogy alapvetően sokakkal hosszútávon nem jövök ki és valamiféle kisugárzását érzik ennek?