Irigy vagyok másokra, hasonlóan egy korábbi kérdezőhöz. Mi lesz így velem?

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Azt kell mondjam, én is hasonló cipőben járok (21 évesen, férfiként), mondjuk az elátkozás és a "rohadjanak meg"-féle kívánságok nélkül. Régebben csak a párok zavartak, emiatt nem is szeretek sétálni parkban vagy máshol, pedig jó időtöltés. Bulizni sem járok, mert ott a rengeteg helyes és aranyos lány, akikkel nem tudok semmit kezdeni. Mostanában azonban azok is zavarnak, akiknek kezd bejönni az élet (kortársaim), így azon gondolkozom, feladom az álmaimat és majd csak lesz valami. Néha az öngyilkosság is foglalkoztat, ahhoz túl gyáva lennék. Két éve szedek antidepresszánst, igazi barátaim nagyjából nincsenek is, mert bárkihez fordulnék a problémámmal, csak szúrós tekinteteket találok, hogy "Ilyen létezik?" Nagyon kellemetlen ez az állapot, őrlődöm - de nem szeretnék beleőrülni... :(