Kötelesség tudat?

A kötelességtudat egy rút átok. Lehet még hallani a kifejezést: „kutya kötelesség”. Hát legyen a kutyának kötelessége!! Az embert ne kötelezze le semmi!! De ha igényt vagy jogot tartunk valamire, máris zálogba adtuk a szabadságot, mert még azért is másokra van szükségünk hogy a világra jöjjünk, hogy megszülessünk; - és azért tartozunk valamivel, - kötelességgel.

Hogy miért van ilyen szorongásunk? Talán azért, mert hűek akarunk lenni saját eredeti, valódi vagy vallásos módon kifejezve isteni kilétünkhöz, és valódi kilétünk egyik jellemzője a tökéletes szabadság. Ehhez hűen irtózunk minden kötelességtől, de az ember kötelességek terhe alatt jön a világra, melyek hatására kialakul benne egy árnyék egyéniség az ego, vagy a személyiség szedett-vedett tartalmával, hamis kötelességtudatával. Ez utóbbi nem riad vissza akár elviselhetetlen terheket rakni a vállunkra, cserébe tekintélyét, hatalomért, stb.

Ismerem az efféle szorongásokat, erre szerintem csak egy gyógyszer van: elszántan és igenlően vállalkozni a kihívásra, a teendőkre. Nem félelemmel, hanem a tudattal hogy az Én Vagyok, vagy, – ismét vallásos módon kifejezve, – a Krisztus hatalma bennem végbe viszi teendőnket. És ez valójában az emberi élet célja és rendeltetése, hogy így téve kiharcolja tökéletes szabadságát.

Ez egy nagyszerű eszköz, többször tapasztaltam a szabadság nagyszerű élményét egy ilyen elszánt cselekedet után. Csak arra kell ügyelni, hogy ne az árnyék egyéniségünk a személyiség vagy ego, hanem az Én Vagyok, az Isten egyszülött Fia/Leánya legyen a serkentő, mert ha az ego, a személyiségünk serkent bennünket, hatalom, vagy dicsvágyával, akkor nem szabadulás hanem még több teher vár ránk.