Te mernél ezen vagy hasonló oldalon (gyk.hu) a jó erkölcsön kívüli dolgok elérhetőségére rákérdezni?

"Ebből mit fog tudni bárki is?"

Pl. azt, hogy még milyen kérdéseket írtál ki, mit osztottál meg, stb. És az már máris valami.

A FaceBook-os drámák jó része is ezen alapul...

...csak ugye itt annyival jobb, hogy ha teszek róla, jó esetben csak a moderátorok érik el ezeket, és persze kérdés, hogy hogyan élnek vele.

...de mint írtam, még ezen felül is lehet.... ismerős rájön a szóhasználat, írásmodor alapján, vagy mittudomén, valamilyen jelből, amit észre se veszek.

És pl. ami valódi eset : nálam megtörtént eset, hogy ugye mélyen belezúgtam osztálytársba, és akkor erősen ráharaptam az érzelgős, romantikus dolgokra. Aztán az a lány egyszer csak felhívott, és kiderült, hogy ő szépen utánanézett, hogy én miket nézegettem YouTube-on (néhány saját zene miatt fel volt rám iratkozva), ráadásul a kommentjeimet is végigvizslatta, és egy eltévedt megjegyzés - meg legfőképp, hogy mit néztem - rájött, hogy mi van velem, és addig nem bírt leszállni rólam, amíg el nem mondtam, hogy ki az >illető<

Hát, így közölnöm kellett vele valahogy : Bocs, Te vagy! :/ - Persze egyáltalán nem így.

Na hála Isten messze van már az az érzelmi vámpír, de nem is ez az életrajzi sztory a lényeg, hanem hogy megtörténhet ilyesmi... szerintem.

De jelenleg tényleg nincs ilyen konkrét témám, csak egy zagyva álom kapcsán (mindig vannak ilyenek, tudjátok), felötlött bennem, aztán további álmatlanságomat ennek a kiírásával ütöttem el, ennyi.

És itt pl. nem csak arra kell gondolni, hogy rádismernek személyesen, hanem ismeretlenül is, de cikizni kezdenek kommentben, vagy éppen a kérdés kiírása miatt rádír egy moderátor, hogy ejnye-bejnye, mit képzelsz... ilyesmi is előfordulhat, nem?

Persze gondolom, inkább az lenne hogy üresen állna a kérdés.

Hát igen, az ember idővel rájön, hogy van ez így ;)

Ugyanígy a valódi emlékek között is van ilyen, amitől maga az ember is szégyenkezik... De szerencsére ott se látnak bele a fejünkbe, szerencsére! ;)