Az egyik tanárom 3 éven keresztül piszkált, kritizálta a személyiségemet, hogy lépjek túl ezen, és szerezzem vissza a helyes önértékelésem? 20/L

Nem tudom kinek mondjam el, és szerintem nem is vennének komolyan, de nekem lelki törést okozott, ahogy velem viselkedett..

Nem is tudnám megszámolni, hányszor égetett be az osztály előtt, hányszor tett megjegyzést arra, hogy defektes vagyok, mert nem vagyok nagyszájú, és nem haverkodok a tanárokkal, és úgy senkivel... akármit mondtam, gúnyosan felvonta a szemöldökét, és valami ironikus megjegyzést fűzött hozzá..

és még most, hogy elballagtunk is, a szóbeli érettségi előtt odajött hozzám, és gúnyolódva mondta, hogy "menni fog??" ... "én nagyon izgulnék ám a helyedben.."

a banketten is a többiek előtt mondta, hogy nehéz eset vagyok, és hogy a szüleimnek is biztos nehéz, hogy ilyen vagyok..

őszintén, szerintetek ez normális? Én nagyon csendes voltam végig a gimi alatt, de ez azért volt, mert egyáltalán nem hozzám való társaság volt az osztály, és úgy éreztem lenéznek, lekezelnek.. alapból viszont egyáltalán nem vagyok ilyen, egy talpraesett, és vidám lány vagyok, akkor, hogyha érzem, hogy szeretnek.. de ha csak a kritikákat, negatívumokat kapom, akkor magamba gubózok, és nem szólalok meg.. és kiskorom óta bennem van az a tulajdonság, hogy nem tudom megvédeni magam.. egyszerűen nem.. és ezáltal rengeteg belsőn feszültség van bennem..

és az önbizalmam soha nem volt nagy, és általában a külső vélemények nagyban befolyásolják.. és így ezalatt a pár év alatt szinte teljesen elvesztettem még azt a kevés pozitív énképet is, ami volt..

miért jó az embereknek, hogyha másokat lehúznak? főleg egy olyat, akin látják, hogy alapból önbizalomhiányos? miért kell megkeseríteni egymás életét? ráadásul egy tanár?..

mit tegyek, hogy felejtsem el azt a sok sértést, amit tőle kaptam?