Olyan nem lehetséges, hogy nem érdemes önmagadat adnod?

Nehezen ismerkedem emberekkel. Egy kezemen meg tudom számolni azokat a személyeket, akik közel állnak hozzám. És én ezt a személyiségem hibájának tudom be. Sőt, úgy érzem, hogy szörnyű személyiséggel áldott meg a sors. Ezért mindig megjátszom magamat, ettől gyakran feszengek, de így a jobb, mert így legalább néhány ember még mellettem marad. Gondolom mások is ismernek olyanokat, akiket, a környezetük egyáltalán nem kedvel és nem is fog, mert mindenkinek visszataszítóak. Velük mi legyen, ők nem pont azért ilyen szerencsétlenek, mert magukat adják? Nem lehet, hogy nem minden ember született arra, hogy valaki legyen vele?

19/l