Miért érzem azt, hogy nem ismerem magam? Ti éreztétek valaha ezt?
Arról van szó,hogy az utóbbi 2 évben nagyon megváltoztam,
miután elköltöztünk és kezdődött a suli,lettek barátnőim és lassan megváltoztattak.
Anélkül,hogy észre vegyem most az ellenkezője vagyok annak ami egykor voltam.
Régebb tudtam mit szeretek,volt önbizalmam,tudtam ki vagyok.Most csak egy idegent látok ha a tükörbe nézek,nem tudom ki vagyok,vagy,hogy lettem én ilyen.
Addig amíg nem barátkoztam velük,nem gondoltam öngyilkosságra,boldog voltam és olyan nem létezett,hogy nem vagyok megelégedve valamivel,szerettem magam,akármit is mondtak a többiek.
Most ennek az ellenkezője vagyok,utálom az életem,nem tudom mit szeretek,nincs kedvenc színem,zeném stb.,utálom magam,szeretnék meghalni.
Most már megbántam,hogy velük barátkoztam,de már túl késő...nem tudok megint az lenni ami voltam ...
Nem tudom ki vagyok,már nem tudom miért élek,
nem tudok dönteni egyedül,mindig más véleményét kérdem meg.
Hogy tudtak ennyire megváltoztatni ?
Tudom,hogy erre nincs megoldás,de ezután mit tegyek,hogy ne tudjanak megváltoztatni ?
Van még valaki aki hasonló helyzetben van ? Mit lehet tenni ez ellen ?
"Tudom,hogy erre nincs megoldás"
Pedig van, max nem ismered.
És, azért tudtak megváltoztatni, mert hagytad, nem voltál elég erős belül, és nem mertél kirívó maradni köztük, inkább beolvadtál.
Amúgy nagyon fontos, hogy önállóan tudj döntéseket hozni, ez lenne az első lépés, mert kinek is az életét éled?
Akinek az élete, az tudja, hogy neki mi a jó, tehát, neked kell tudni mit akarsz, a másik legfeljebb tanácsot adhat, de a döntés a te kezedben legyen, ha élni is akarod az életed, nem csak sodródni.
Lehet,hogy van megoldás erre,de számomra nem,tudom,hogy nem voltam túl erős,és az is igaz,hogy akkor én is valamennyire megakartam változni,mert azt mondták úgy nem vagyok jó.
Fontos,hogy egyedül döntsek,de nem tudok,mindig azt hiszem rosszul döntök,és másnak nem fog tetszeni,
sajnos ennyire befolyásol másnak a véleménye...elég egy szó,már elhiszem,hogy az tényleg úgy van és próbálok változtatni azon.
Negyedik !
Én is találtam már több ilyen internetes barátot,mindig elmondhattam nekik gondjaim és meghallgattak akárhányszor,ez sokat segített,lett kedvem élni,
de alig ha egy héten egyszer vannak fent,és már nem nagyon akarok beszélni a problémáimról velük...és már ők sem akarják elmondani bajaikat,pedig szívesen meghallgatnám.
De, miért elég egy szó, miért hiszel el mindent feltétel nélkül?
Félsz, hogy megharagszanak, vagy, félsz a konfliktusoktól?
De, ha nem vállalod fel a saját véleményed, mással szemben akár, akkor hogyan tudnál megváltozni, hogyan tudnád, milyen is vagy valójában?
Ezek szerint egy bábu vagy, akit mindenki úgy mozgat, ahogy éppen kedve van? Mert megteheti? Hagyod, hogy megtegyék?
De, akkor nincs benned ember, így nem leszel egyéniség, ahhoz ki kéne állnod a véleményed mellett, és magad mellett. Tudod, ha nem fogadod el, hogy bizonyos dolgok fájdalommal is járhatnak, akkor kizárod a fejlődés lehetőségét. Sajnos a változások fájdalommal járnak. Ha ezt nem vállalod, nem fogsz változni.
Van amikor kiállok a véleményem mellett,habár legtöbbször nincs,de félek,hogy mit fognak mondani,nincs nagyon bátorságom sem...
Kb. igen egy bábú vagyok,elkerülni akarom a bajt mindig.
A változásoktól félek,mindig is féltem,
annyira,hogy minden nap bemegyek abba a játékba ahol nem is akarok játszani,nincs is semmi kedvem hozzá,de be megyek,mert félek a változásoktól,ha megszokom azt,hogy egy tárgy ott legyen pl.a szekrényen akkor az mindig ott kell legyen,nem szeretem ha változtatnak.
De megfogok változni,nem akarom ezt így folytatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!