Hogyan bízhatok jobban magamban?

Már egyetemista vagyok, egy talán a közepesnél könnyebb szintű szakon.

Sokat tanulok itthon, úgy érzem, egyre jobb módszerrel - kopp kopp. Ráadásul, ami fontos vagy szerettem, azt nem felejtem el teljesen. Ha valamit nem értek, nem adom fel elsőre, hanem leülök mellé még párszor, amíg a végére összeáll a fejemben, olyannyira, hogy jó zh-t írok. Sőt, sokszor számonkérés alatt esik le sok dolog, amit itthon nem értettem, ott mégis fel tudom használni.

Mindenki teljesítménykényszeresnek és stresszesnek lát.

Miért?

Szerintem egyszerűen azért, mert gyakorlatokon, ha nem értem elsőre, akkor parázok és nyafogok, hogy nem fogok átmenni, nem lesz meg a tárgy. Itt egész egyszerűen magamat nem értem, ha egyszer tudom, hogy otthon le fogok ülni, és át fogom rágni, akkor miért kell pánikolnom?

Aztán megírjuk a zh-t. Egy csomó mindenre ott jövök rá, "kilogikázom". Ezért úgy érzem, nem is biztos, hogy meglesz. Közben írok egy jó vagy relatíve jó dolgozatot.

Ekkor már mindenki ideges rám, mert végig nyafogtam, és jó jegyet szereztem.

Utólag látom csak be, hogy nem érte meg nyafogni, nem volt igazam a sírással.

Ráadásul sokkal többet kell tanulnom, és sokkal rosszabbul teljesítek, ha rágörcsölök. Ezt főleg gimiben tapasztaltam, itt már szerencsére kevésbé.

Ott őrült sokat tanultam, és sokszor hármas lett mégis az osztályzat. Gondolom, a görcsölés miatt.

Az élet más területein is hasonlóan vagyok... :(