Csak én érzem azt, hogy lenézik azt, aki butább, de szorgalmas?

Nem tudom menyi idős vagy, de tudnod kell, mindenkinek joga van a véleményre. Amit ilyenkor tehetsz, hogy tudomásul veszed, hogy ő nem ért veled egyet. Ez van. De, nem hagyod, hogy negatív irányba mozdítson el, megmutathatod, hogy erősebb vagy.

És, én téged tisztellek sokkal jobban, én is az "okosabbak" közé tartoztam mindig, sosem tanultam otthon, az órák előtt végignéztem a dolgokat, aztán jobb dogákat írtam mint, aki három órát tanult naponta. És lenéztem, sokáig. De, így középiskola táján, vagy inkább utána, miután rájöttem, hogy ugyanoda jutottam, mint ők, de az én képességeim alapján tovább is mehettem volna, rájöttem, hogy rosszabb vagyok náluk, mert ők beletették amit tudtak, és kihasználták az erejük nagy részét, miközben én tunyultam. Ők büszkék lehetnek, amit elértek, én nem, mert sokkal kevesebbet tettem bele, és most iszom meg a levét.

Bár, most már tanultam belőle, és megpróbálom minden nap beletenni, amit tudok, hogy legyen értelme az életnek.

Szóval, nyugodtan mond meg nekik, hogy te legalább megteszel minden tőled telhetőt, és büszke vagy rá, hogy ugyanazt eléred, mint aki "okosabb" nálad. És kérdezd meg, akkor ki is a jobb?

Még egy dolog, attól, hogy mondanak valamit, de te nem úgy érzed, akkor az nem is igaz. És ez meg tud nyugtatni, mert tudod, hogy neked van igazad, és ezért nem is zavar, hogy mást mondanak.

Mindenkit ér negatív kritika, néha jogosan, néha nem. Meg kell tanulni különválasztani, és úgy hozzáállni, hogy amin tudsz változtatsz, amin meg nem, azt is elfogadod, ember vagy, úgy mint a többi is, hibákkal, de, tudomásul veszed, és együtt tudsz vele élni, mert tudod azt is, hogy a másiknak ugyanúgy vannak hibái, csak ilyenekkel nem szoktak dicsekedni, és max ezért nem tudsz róla.

Senkinek semmi köze hozzá, hogy mit csinálsz szabadidődben. Amúgy, ha elérsz valamit, akkor szerintem senki sem fogja megkérdezni, hogy keményen tanultál-e, vagy csak néha-néha átolvastad az anyagot.

Ne add fel!