Mit tegyek? (többi lent)

Lehetőleg normális válaszokat kérek.

Most lehet, kicsit hosszú lesz a történetem, de muszáj segítséget kérnem!

Van egy fiú, akivel jó barátok vagyunk. Egy buliban ketten nagyon elszórakoztunk (még februárban), azóta kezdtünk el beszélni. Abban az időben ő és a legjobb barátnőm haragba voltak valami miatt. Annyit tudok, hogy a fiú szerette a barátnőmet, de a barátnőm nem akart tőle semmit, néhányszor volt csók is. A barátnőm tudta, hogy én jóba vagyok vele, ezzel nem is volt gond. Csak a beszélgetéseink egyre sűrűbbek lettek, odáig jutottunk, hogy mindennap beszéltünk Facebookon. Nagyon jó barátok lettünk, sok mindent elmondtunk egymásnak. Egy nap végre kibékült a barátnőmmel, nagyon örültem neki. Drukkoltam a fiúnak, hogy most talán már van esélye, de nem lett belőle semmi. Ugyanúgy mindennap beszéltünk, tudtuk, hogy már kezdünk fontosak lenni egymásnak, ezért kitaláltuk, hogy egy ideig ne beszéljünk. Én persze belementem, de másnap reggel már felhívott telefonon, hogy írjak neki vissza, ő nem bírja tovább. Megint beszélgettünk, utána már kezdtem érezni, hogy ő szeret engem. De én nem éreztem iránta semmit. Valamit írtam neki, amin megsértődött, és megint felajánlotta azt, hogy ne beszéljünk egy hónapig. Ha ő bírja tovább, akkor tartozok neki egy találkozóval és egy csókkal, ha én bírom tovább, akkor nem lesz semmi. Belementem ebbe is. Másnap már az idővonalamra kaptam az üzeneteket, hogy írjak rá, ő nem bírja tovább. De nem írhattam, mert én nem szerettem volna azt a csókot. Nem írtam neki. Este rám írt, hogy nagyon megbántottam azzal, hogy nem írtam rá, pedig ott könyörgött az idővonalamon. Barátnőm két másodperc múlva fel is hívott, mi az, hogy a fiú olyat ír az idővonalamra, hogy "Írj üzenetet!". Én higgadtan próbáltam neki elmagyarázni, hogy ezt ő találta ki, de közben lecsapta a telefont. Utána persze bocsánatot kért, mostanában nagyon ingerült, fiú gondjai vannak. Megértettem persze, hogy kiakadt, mert vele mostanában elég sok rossz dolog történt. Természetesen még mindig ugyanúgy beszéltem a fiúval, de már egyre ritkábban. Két napig nem beszéltünk, utána rám írt, megkérdezte mi újság velem. Megint mindennap írtunk egymásnak, ő szólt előre, hogy a végén még kötődni fogunk egymáshoz, de én még mindig barátságnak fogtam fel ezt az egészet. Egyik nap, kaptam tőle egy üzenetet, amelyben az volt írva, hogy "Szeretlek teeeee!" Én meg csak néztem, hogy tényleg nekem akarta ezt írni? De elmesélte, mi volt. Az osztálytársa írt néhány ismerősének, ő írta nekem ezt. Gondolkoztam, vajon miért pont nekem írt ilyet? De a fiú is kezdett gyanús lenni. Néha össze szoktunk kapni valamin, de mindig az a vége a vitának, hogy "Rád nem tudnék haragudni soha, mert...". Sose fejezi be a mondatot. Gondoltam, hogy valamit már kezd érezni irántam, de számomra ő csak egy barát. Pár napja elkezdtem neki könyörögni, hogy fejezze már be végre a mondatot. Három napon át abból állt a beszélgetésünk, hogy könyörögtem neki. Tegnap este feladtam a nyavalygást, már nem érdekelt. Azt írta, hogy nem írja le, mert nem lenne értelme. Mindegy, nem foglalkoztam vele. Ekkor feltett nekem egy kérdést: "Szeretsz?" Nem válaszoltam rá, gondolkoztam, vajon mit is írjak erre. Mondtam neki, hogy először ő írja le nekem. Bevallotta, hogy igen. Ezért írt nekem az osztálytársa, mert ő tudta. De nekem is választ kellett adnom. Nem tudtam mit írni, nem igazodtam ki az érzéseimen. Csak annyit írtam, hogy nem tudom. Nem tudom, mert amikor beszélni kezdtünk, nagyon megszerettem, mint barát, de most nem igazodok ki magamon, hogy most csak barátságból szeretem vagy máshogy. Ezt neki is leírtam. Teljesen megértő volt. Azt hittem, ha leírom, talán majd megkönnyebbülök, de nem így lett. Lelkiismeret furdalásom volt, vajon a barátnőm mit szólna ehhez? Egész este ezen gondolkoztam. Mindennap ki szoktam törölni az üzeneteimet, hogy tényleg ne olvashassa el senki, de most valamiért nem töröltem ki, mert vissza akartam olvasni, emlékezni szerettem volna erre a pillanatra. Én persze el akartam mesélni a barátnőmnek, hisz engem egyedül csak ő ismer, ő tud nekem tanácsot adni. Nem találkoztunk, csak a suliban ballagáson. Nem voltunk kettesben egy percre sem. Én elmentem a városba, neki még volt egy kis dolga a suliban. Én addig bejelentkeztem Facebookra. Valahogy megéreztem, hogy el kell indulnom a barátnőm elé, pont akkor végzett. Elkérte a telefonomat, hogy hadd Facebookozzon, mert neki nincs a telefonján internet. Mint mindig, most is odaadtam neki. Teljes mértékben meg voltam róla győződve, hogy én kijelentkeztem. Még volt egy kis időnk, addig sétáltunk a városban. Ő egész végig a telefont nézte. Ülünk egy padon, egyszer csak megszólal.

-Elrontsam a napod? -kérdezte.

-Inkább ne. De azért csak mondjad.

-Tudok mindent.

Nem értettem, miről beszélhet.

-Tudom miket írtok a *fiúval*, már egy jó ideje az üzeneteiteket olvasom. Addig ne szólj hozzám, amíg el nem gondolkodtál ezen az egészen.

Egyszerűen lefagytam. Nem tudtam rá semmit reagálni, annyi minden járt a fejemben, csak úgy összekavarodtak a gondolataim. Tudni illik rólam, hogy sose jártam még senkivel, nem tetszett senki. Már sok alkalommal elkezdett gyanakodni, hogy én talán a lányokhoz vonzódom. De nem, ő az egyetlen igaz barátnőm, meg még van néhány lány, akivel jóban vagyok, de leginkább fiú barátaim vannak, valamiért a fiúkkal jobban kijövök. Nem tetszett senki, soha. Valamiért mindig a belső értéket nézem egy emberben, engem nem érdekel a külső. De nem hiszi el, hogy nem tetszik senki, mindig azt hiszi, nem bízok meg benne. De ez nem így van, ő lenne az első ember a világon, akinek elújságolnám. Nagyon bántott, hogy megnézte az üzeneteimet, egyszerűen nem vártam volna tőle, én soha nem nyomozgattam az ő Facebookjában, nem értem, mi vezethette erre. Mióta ezt a szemembe mondta, nagyon lehangolt vagyok. Nem tudom mit tegyek, mert tényleg megígértem neki, hogyha valaki tetszik vagy valami, akkor neki szólok elsőnek. Elmondtam volna neki egy csendes helyen, ahol csak mi vagyunk, de nem volt rá alkalmam. Amúgy is, ez a fiú sem tetszik külsőre, csak önmagáért kedveltem meg. Különben is, tegnap este történt ez az egész beszélgetés a fiúval, akkor nem tudtam eldönteni, hogy barátságból szeretem-e vagy máshogy. Nem volt alkalmam neki elmondani, de nem érti meg. Most haragszik rám, szerintem nagyon is. Elhiszem, hogy megbántottam, mert tényleg a legjobb barátnőmről van szó, de nekem ez nagyon nehezen megy, mert ilyen még sose történt velem. Nem tudom mi bántotta meg jobban. Az, hogy nem mondtam el neki vagy az, hogy azzal a fiúval történt ez, akivel ő korábban már találkozgatott. De ő nem akart tőle semmit! Most nem tudom mit tegyek. Számomra egy barátság fontosabb, mint egy fiú, de most nagyon megbántottam. De neki se kellett volna kutakodnia az üzenetembe. Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszúra sikeredett a történetem, de szükségem van a véleményetekre! Előre is köszönöm.