Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » 7 évig terrorizáltak, hogyan...

7 évig terrorizáltak, hogyan lépjek túl?

Figyelt kérdés
Általános iskolában 7 éven keresztül bántottak (lelkileg és néha fizikailag) az osztálytársam. A szüleimnek néha szóltam, hogy csúfolnak és akkor szóltak a tanárnak de a gyerekeket nem lehetett megállítani. Nem voltam nagy szájú, mindig egyedül ültem mivel a többiek bántottak. Kicsit duci voltam és ezért nem szerettek, sokszor kigúnyoltak miatta. Egyszer a buszról is lelökött pár évfolyamtársam mert hogy én ne menjek ezzel a busszal. Próbáltam nyitni feléjük, kedves voltam és nem is adtam okot a bántásokra de folyamatosan bántottak. Most 10.-es vagyok de ez nagyon megviselt lelkileg. Egyszerűen nem tudom feldolgozni.Lehet azért nem tudom elfelejteni mert amikor a személyiségem alakult akkor is piszkáltak? A középiskolában nincs már gond csak 1-2 ember van aki néha piszkál de nagyon nyomaszt. Félek a buszon vagy idegen társaságba mert kinéznek és félek, hogy kinevetnek. Tudom, hogy régen volt és lépjek túl rajta de képtelenség. 7. végén pedig elkezdtem vagdosni magam és onnantól nem tudok megállni. Van hogy csak karcolgatok de nem tudom mit csináljak már. Valaki tudna segíteni hogyan léphetnék túl ezen az egészen? :( Tényleg nagyon megviselt amikor a hét 5 napjából MINDEN NAP azt hallod, hogy kövér, ocsmány vagy és van hogy még le is köpnek :(

2013. ápr. 10. 22:26
 1/8 anonim ***** válasza:
100%
Sportolj, vagy bármi, csak ne ezen kattogjon az agyad. Akkor gyorsabban tűnnek el az emlékek. Próbálj ki új dolgokat, de ne zárkózz a hobbidba.Keress egy társaságot akikkel hasonló az érdeklődési köröd, beszélgess sokat, így növelheted az önbizalmadat! Próbáld meg nem felvenni a sértegetéseket!
2013. ápr. 10. 22:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
100%

Engem igaz nem 7 évig terrorizáltak így, csak 2-3 évig, de akkor is csak pár idióta akik ugye 5. osztályba jöttek hozzánk és 7. végén kibuktak szerencsére.

Engem is megviselt ez, de én agyilag eldöntöttem magamban hogy ha új suliba megyek, akkor új élet, új személyiség, és nem fogom hagyni magam, mert a gond ott volt nálam hogy úgy neveltek a szüleim hogy ne verekedjek, mert nem megoldás, ha bántanak ne üssek vissza, csak tűrjem mert akkor ugye észreveszik hogy nem zavar engem és akkor leszállnak rólam. Hát ez nem jött be. Amikor gimibe kerültem, akkor 2-3 hónapig nem volt baj, de aztán elkezdtek ott is kóstolgatni az osztálytársak, de akkor már alapból más énemet mutattam amikor bekerültem, és amikor elkezdtek piszkálni akkor egyiknek kicsit odavertem, igaz hogy kaptam osztályfőnökit, de letojtam, anyáméknak elmondtam, és mondtam hogy nem érdekel mit mondanak, én így leállítottam a gyerekem, és szerintem bőven megérte az árát, igaz hogy csak néztek rám, de beletörődtek.

Nos ha az életben meg akarod állni a helyed akkor tenned is kell érte.

most mondanám hogy keressél fel egy pszichológust hogy segítsen ebbe, de feleslegesnek tartom, mert képes lenne pszichiáterhez utalni aki csak gyógyszereket írna fel neked, mert manapság már ez megy és akár be is fektethet, aminek semmi haszna nincs, mert a legtöbb ismerősöm a pszichiátrián ment még jobban tönkre lelkileg, sőt a gyógyszerek még a szervezetüket is tönkre tette.

Szóval én csak azt javaslom hogy agyilag döntsd el mit is akarsz és lépj túl ezen, ezt neked kell eldöntened és csak te segíthetsz magadon.

Ne feledd hogy itt az élet a cél, és hogy nem lesz melletted mindig valaki az életben, mert csak magadra számíthatsz. És én 28 éves vagyok lassan 9 éve kerültem bele a nagybetűs életbe és rengeteg pofont kaptam az élettől, és rájöttem hogy már magam ura vagyok, és senkire nem számíthatok igazán, jó oké hogy a szüleim segítenek, ha szükséges és tudnak, meg a barátnőmre is számíthatok meg pár barátomra is, csak adódhatnak szituk amikor egyedül maradsz és neked kell tenned azért hogy életbe maradj és lelkileg ne omolj össze egy életre is akár.

25 évesen voltak gondok amikor teljesen egyedül maradtam, és csak a munkahely volt nekem, meg az a kis lakás ahol éltem még egy darabig, szüleim nem tudtak segíteni igazán, mert akkor messze laktam, barátaim ott nem voltak, kollégáimmal meg nem jöttem jól ki, és még is megálltam a helyem, mert határozott vagyok, igaz hogy érzelmileg gyenge volta, de kénytelen voltam érzéketlen lenni, mert akárkit nem sajnálhattam meg, mert már este így pofára. Szóval én ezekkel erősödtem meg igazán.

2013. ápr. 10. 22:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:
Elég kilátástalanná tette ez az egész a helyzetemet. Próbáltam már feldolgozni de nem tudok. Most "szeretnek" vagy sokkal inkább csak elfogadnak de ettől se érzem jobban magam. Nem szeretek élni, az embereket se szeretem. A nap 24 órájában a halálon jár az eszem. Ez már így megy mióta és ehhez még 3 éve vagdosom is magam :(
2013. ápr. 11. 07:08
 4/8 dani900 ***** válasza:

Pszichológus.

Vagy pszichiáter.

Vedd komolyan magad, tedd meg, amit tudsz, menj el dokihoz.

2013. ápr. 11. 17:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
Elég lesz a pszichológus. Nekem is volt ez a problémám, depis voltam, és a pszicho-néni segített.
2013. ápr. 12. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

Én amúgy nem értem azt a vagdosásdolgot, hogy ez mért jó. Engem is szekáltak, mert tizenegy évesen még nem jártam diszkóba és nem dohányoztam, sőt nyolcadikban sem.

Alsóban csak a kisebbségiek, felsőben a suli összes "menőgyereke", mégsem jutott soha eszembe ilyen mazochista cselekedet. Pedig hidd el, utáltam őket nagyon. De ez szerintem még nem indok, hogy valaki vagdossa magát. szóval ezt a részét nem tudom megérteni, de többit igen.


Egyébként meg tojd le őket. Az az ő szégyenlevelük, hogy nem képesek elviselni senkit, aki nem olyan, mint ők. Középiskola. Majdnem felnőttwk vagytok, ne hagyd magad! És a vagdosás nem megoldás semmire!


Kövérségre nincs tippem, mert nem olyan egyszerű lefogyni, mint sokan gondolják, főleg, ha szeretsz enni. Barátkozz más kövérekkel, járjatok bandában! Barátkozz olyanokkal, akiknek hasonló az érdeklődési köre!


Volt egy ismerősöm, aki hááát, nem vagdosta magát, csak egy sebhelyet akart magának csinálni az arcán, mert valami rajzfilmszereplőnek is ott volt, és szerelmes volt bele. Csak aztán az ofő szólt a szüleinek, és utána már nem csinálta.


Csak egy tipp

2013. ápr. 19. 13:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim válasza:

Szerintem nézz meg egy két Nick Vujicic videót. Nekem is reményt adott, igaz más témmában. Nekem sokat segített. Egyébként Őket személyesen kérted, hogy hagyják abba, vayg csak az osztályfőnöknek mondtad?


Remélem tudtam segítettem.

2013. ápr. 24. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim válasza:
*segíteni
2013. ápr. 24. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!