Miért kell idegileg tönkretenni azt, aki merev?
Kezdjük ott, hogy alapvetően azt vallom, hogy aki valamiben más, attól még nem feltétlen csinálja rosszul, nem feltétlen származna belőle baja - még akkor is, ha az átlagembernek úgy nem lenne jó. Csakhogy a tömeghatás nagy úr. Ha mindenhol azt hallod, hogy ez nem jó, az nem jó, vissza fogod sírni, meg fogod bánni, megkeseredett leszel stb., akkor tényleg nem fogsz bízni magadban, nem fogod jól érezni magad a bőrödben. Azért, mert elhitetik veled.
Mindigis kötelességtudó voltam, és itthon is kerültem a konfliktusokat. Persze pimasz vagyok sajnos a mai napig, rossz stílusom van, ebből van vita elég. De szeretek időben hazaérni, csak akkor "kimaradni", ha nem lesz belőle szemrehányás, és a kimaradásról előre pontosan szólni. A számonkérésekre szeretek tanulni, méghozzá nem az utolsó két napon, hanem időben.
Járok társaságba, és mint írtam is, ha úgy van, akkor "kimaradok" éjjel is. Nem erről van szó.
Introvertált vagyok. Nyári táborból 3 már nagyon sok lenne, vagy kettőt egymás után nem vállalok, mert tudom, hogy pocsékul érezném magam - nem mellesleg akkor más is, mert ki szeret egy nyűgös embert?!
Fentiek miatt van egy határom, ami az átlagemberénél szűkebb, közelebb van meghúzva - persze van nálam rosszabb eset is.
Ami most fáj...
Járok egy közösségbe. Lehet, lesz aki rá is ismer a leírás alapján.
A 9-ig tartó alkalom után még beülnek valahova és dumálnak. Sokan vidékiek, így pont, amikor alkalom után szünet van, nem érnek rá, utaznak haza másnap korán. Én viszont iskolaidőben nem érek rá, mert másnap 8-tól egyetem. Nekem nem ér meg annyit még egy óra dumálás, hogy másnap zombi legyek.
Van félévenként egyszer hétvégi alkalmuk. Péntektől vasárnapig. Nekem ez sok lenne. Mivel kell nekem az otthoni, egyedüli pihenés, ezért idegileg is. Emellett én szeretnék tanulni is, sportolni is, vannak hobbijaim, és nem utolsó sorba nem ehhez a közösséghez tartozó barátaim is. Nem tehetem meg, hogy két hétig nincs hétvégém. Most például ez lenne az egyetlen szabad hétvégém, már ha szabad lenne...
Amiatt, hogy ezeket kihagyom, szekálnak, hogy később visszagondolva meg fogom bánni, meg életem nagy lehetőségét szalasztom el.
Miért szekálnak? Miért nem mondják egyszer, hogy szerintem lazíthatnál, elmehetnél, nem értelek. Egyszer mondanák, megértem, segíteni akarnak. De nemcsak egyszer mondják...
Járok társaságba, vannak közösségeim, néha bulizok (bár nem diszkóban, nem kocsmában, mert ezeket se szeretem, megjegyzem még több barátom se), kirándulunk, átmegyünk egymáshoz, beülünk valahova.
Csak az értékrendem maradibb, nagyanyáinkéra, dédanyáinkéra hajaz ilyen szempontból.
Miért nem lehet ezt megérteni, és hagyni, hogy így szeressem magam?
Egyszerűen nem tudok úgy hozzáállni a dolgokhoz, hogy "áá, itt van ez a beadandó, meg kellene csinálni.. nem baj, majd utolsó pillanatban, maximum összecsapom és nem lesz olyan jó". "Itt ez a zh, nem baj, a kettes elég lesz meg majd puskázom". "Otthon napokig azt fogom hallgatni, miért nem jársz be XY előadásra, de nem baj, nem érdekel".
Nem is akarok így hozzáállni.
Ez egy véglet.
Mint ahogy az is egy véglet lenne, ha nem járnék el sehova.
De ez igaz rám.
Közben ha én szervezek valamit, akkor alig jön el valaki rá.
A baráti körben ketten szoktunk szervezni valamit, a többiek tojnak bele.
Múltkor is hárman lemondtak programot, mert utolsó pillanatban kezdtek tanulni és beadandót írni. Közben ott volt rá több nap, és tudták, hogy programunk lesz.
Nem tudom, nekem a jövőm nem tud kevésbé fontos lenni, mint a társaság.
Arra meg engedtessék meg, hogy nem mindenki képes, hogy jól tanul az egyetemen, mellette mindig pörög, sose siet haza, majd' minden társas alkalmon ott van, és még bele se őrül abba, hogy mindig pörög, egy perc szünet sincs.
A helyedben akkor ezt a társaságot elkerülném, mert nekik nem vagy fontos. Aki szeret, az támogatja a jövőd, téged, és segít. Semmi esetre sem szekál.
Figyelj azért oda, hogy ne lendülj át a ló túloldalára, lehet pár dolgozatot rosszabb, nem dől össze a világ, de szerintem nagyon is jó, hogy határozottan lefektetted mit vársz el magadtól és ezt teljesíted is. Töltsd inkább azokkal az időd, akiknek hozzád hasonló az értékrendjük és gondolkozásmódjuk.
Ha azért nem sikerül jól vagy egyáltalán a zh, mert szerencsétlen kérdéseket kaptam, ballábbal keltem fel, de mindent megtettem azért, akkor nem szabad depizni.
De nem bírom, ha nem teszek meg mindent.
Természetesen igyekszem elmenni úszni meg xy közösségbe, ha szülinap van pl, oda, a zh jegyéért való igyekezet ezeken kívüli.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!