Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Én vajon miért nem halogatok?

Én vajon miért nem halogatok?

Figyelt kérdés

Előrelátó vagyok, és az a célom, hogy egy napon minél kevesebbet kelljen tanulnom.

Egy egyórás angolházit is képes voltam elosztani a napok között, mikor nyáron nyelvvizsgára készültem. Kisebb korom óta a szünetekben 1-2 nap pihenőt hagytam, ha többet hagytam véletlenül, már ideges voltam.

Minden nap tanulni, egyszerre lehetőleg nem túl sokat, utána jöhet persze a szórakozás, hiszen azért szünet.

Most egyetemen (sok évközi zh-s szakra járok + ilyen tárgyakkal, hogy matek, fizika, mechanika, kémia stb.) a tárgyak kb. felére óráról órára tanulok. Nemcsak összecsapom a házit, ha adnak, hanem átnézem az órait, ha keszekusza, átkörmölöm. Majd megírom a házit. Majd ha van még plusz feladat, gyakorlom. Meg még egyszer átnézem. Van, hogy zh előtti nap egy órát kell csak tanulnom.

Amit nem is néztem át óráról órára, mert azért nyilván nekem is több olyan is van, arra is zh vagy vizsga előtt 4-7 nappal már tanulok. Nálam is él, hogy akkor még nem tudok koncentrálni, mert érzem, hogy még távol van, de megerőltetem magam. Vagy akkor csak félórát tanulok, fél órát mást csinálok, fél órát tanulok... és így sikerül.


Úgy érzem, így meg tudom tanulni, így rögzül a hosszútávú memóriámban. Így hozom ki magamból a maximumot amellett, hogy gondot fordítok a barátaimra és a hobbijaimra is. Így kevésbé fog összesűrűsödni. Nem tudnék egész nap tanulni, ha halogatnék és egész nap kellene. Nem tudnék energiaitalon élni. Félek, hogy 1-2 nap alatt nem tudnám megtanulni, vagy ha igen, nagyobb részét felejteném el az anyagnak, mint jelen módszeremmel.

Pl. szünetben tanultam a két hét múlva esedékes zh-ra (pedig "magolós" tárgy), mert már paráztam, hogy hogyan fogok átmenni. Sőt, ha nem kettes, hanem hármas lenne, annak még jobban örülnék. Ha nem tanultam volna, már ideges és lelkifurdalásos lennék. Így persze megnyugodtam, tudok lazítani, amint becsukom a jegyzetet, nem érdekel. Félre ne értsetek.

Viszont ÍGY tudok csak lazítani. Közben egyik barátnőm holnap kezd tanulni a szerdai zh-jukra.


Ez simán teljesítménykényszer? Olyan vagyok, mint egy idős, akinél folyton patyolat rend és tisztaság van, tip-top a kert, sokat süt-főz és jól; ha egy hétig beteg és nem dolgozhat a háztartásban, alig bírja; csak nálam ez a tanulásban nyilvánul meg? Igaz lehet a feltevésem, hogy amíg tudok lazítani, nem a tanulnivalóval fekszem, hobbik, barátok rendben, addig ez nem gond, csak más az időbeosztásom? Munkamánia + neveltetés (mert amúgy erre neveltek, meg ezt látom itthon)?

Mindenki furcsáll, és azt mondják, nem tudok lazítani. Na, ezt miből gondolják? Nem mindegy, hogy 3 nap lazítás és 2 nap tanulás, vagy 5 nap tanulás ÉS utána lazítás?


2013. ápr. 1. 22:11
 1/5 anonim ***** válasza:

Nagyobb bajod sose legyen.

Azért ne nézd le azt, aki esetleg nyomás alatt jobban tud dolgozni, mert az ő munkája nem alábecsülendőbb, csak azért, mert ő a beadási határidő előtt egy órával készül el vele.

2013. ápr. 1. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Mindenki maga osztja be az idejét. ;)

Ha te így érzed, hogy ezzel a módszerrel biztosabban el tudod sajátítani a tudást, akkor nincs értelme azon rágódni.


Az utolsó mondat nagyon célratörő kérdés volt!

Ez csak attól függ hogy kinek akarsz megfelelni.

ha a baráti társaságodhoz akarsz igazodni akkor bizony kel rájuk is időt szakítanod,

mert különben leépítenek annyival, hogy:

Úgy is biztos tanulni megy, minek hívjuk bárhova is!


Biztos lehetne ezt mértékkel csinálni, hogy jusson időd a barátaidra is és a tanulásra is.

De ha számodra ez a mostani módszer nyújt megnyugvást, akkor nincs értelme ezen változtatni!

2013. ápr. 1. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 A kérdező kommentje:

Szerintem mértékkel csinálom.

Sokszor irigyelem a többieket, hogy lazák tudnak lenni úgy, hogy utolsó pillanatra hagyják, és jó eredményt érnek el sokszor úgy is. Mindenki úgy csinálja, úgyhogy elvileg úgy a jó.

Emellett nem értem, hogy mi a gond azzal, amit én csinálok. Nem értem, miért vagyok egyedül ezzel, illetve miért szólnak le?

Most attól, hogy én mondjuk 12-től 16-ig tanulok iskolai szünetben, olyan napon, amikor nincs progink, nincs meghívásom, aztán elmegyek fotózni - az az egyik hobbim -, majd itthon mondjuk blogolok, és még filmezésre is jut idő, attól... Szóval nem értem ebben hol van az, hogy nem tudok lazítani.


Mondjuk attól még néha érdekel, miért vagyok ilyen, meg a többiek hogy bírnak ilyen lazán hozzáállni a dolgokhoz. Meg, hogy jól gondolom-e.


Én amúgy abban a bizonyos feszített tempóban, mikor a tudat motiválna, hogy sietni kell, nem tudok dolgozni.

Jó, olyan van, hogy hétvégén este tudok legjobban tanulni, mert a sietés motivál engem is.

De vizsgák előtt nem működik. Volt, hogy laza tanárhoz utolsó két napra hagytam a tanulást, és utolsó két nap már nem bírt érdekelni.

Vagy van persze olyan, hogy utolsó délutánra aránylag sok marad, és akkor arra keresztet is vethetek, mert már nem tudok koncentrálni. Nem ideges vagyok, egyszerűen nem tudok még lefelé, a füzet felé nézni se.

2013. ápr. 1. 22:39
 4/5 A kérdező kommentje:

És tényleg... az utolsó kérdésem.

Ha én ötnapos szünetben mind az öt napon tanulok, miért szól le mindenki?

Pont azért teszem, hogy ne stresszeljem végig lelkifurdalás miatt az első három napot.

Mellesleg, ha öt nap tanulok, akkor többet tanulok, így lemaradást tudok behozni.

És mint már írtam, utána marad idő kávézóra, teaházra, úszni, sétálni, filmezni stb.

2013. ápr. 1. 22:41
 5/5 anonim ***** válasza:

Ha jól értem akkor te most úgy véled, hogy az a módszer ahogy beosztod a szabadidődet, nem megfelelő, mivel eltér a többiekétől.

Pedig mint leírtam már, teljesen mind egy, hogy előbb tanulsz 4 napot és utána foglalod el magad valami szórakoztatóval vagy fordítva. A lényeg, hogy számodra ez működőképes legyen!


Hogy miért szólnak bele ebbe a barátaid!?

Pusztán csak azért, mivel elég nehéz külső szemszögből megvizsgálni a jelenséget, ezért csak azt látják jó megoldásnak amit ők magúak használnak. Úgy vélik csak az a jó megoldás.


Mert nekik bevált az ő módszerük (a tanulást az utolsó pillanatra hagyni)

Abba nem gondolnak bele, hogy mindenkinek más módszer válik be.

Sokszor megesik az életben, hogy kéretlenül is rákényszerítik a módszereiket másokra a barátok, és ezt nem rosszakarósból pusztán önzetlen segítség gyanánt.


És nem veszik észre, hogy az nem segítség ha kéretlenül próbálnak segíteni valakinek.

2013. ápr. 2. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!