Feszülök, megfelelni akarok, szégyenlem magam, nem tudom memgutatni magamat senkinek, és miért ilyen nehéz ezek a dolgok megmutatása?

Javaslat: AZONNAL adj le a megfelelnivágyásból és élj magadnak!

Ha laza vagy, az megy át a környezetedre is rólad, még hamarabb eléred a hőn áhított elfogadást, elismerést.

Bár én már jó ideje ezt a faktort, pont a saját nyugalmam miatt tudatosan kiiktattam az életemből.

Nem én esdekelek a mások általi elismerésért, hanem dolgozzanak meg a mások azért, hogy én elismerjem őket. Érted a különbséget?

Egy példa, bár rossz példa, de átvitt értelemben ide is beillik: fiatalon engem is rá akartak szoktatni a cigire. Megkóstoltam és semennyire sem ízlett vagy tetszett. Totál nem. Nem is kértem többet. Egyik "haver" azt mondta, hogy ha közéjük akarok tartozni, a barátjuk akarok lenni, akkor pedig szívni fogom. Mire én: öő, gyerekek, ti nem lehettek az én barátaim, ti nem tekinthettek rám közétek tartozóként, ha a cigizéssel zsaroltok. Ennyi.