Mi értelme élni? Kifejtem, ha van türelmed, elolvasnád?
Félek, hogy el fogom veszíteni a szeretteimet, de ha meg ők veszítenek el engem, akkor nekik kell ezt feldolgozni, szóval ez már mindenképp rossz. Mostanában amúgy egyre inkább rettegek ettől. Mert engem csak anya szeret, és én őt.
A másik meg, hogy úgy sem szeretik igazán egymást a barátok/barátnők, ismerősök, mindenki kibeszél mindenkit...tehát vagy valaki szerencsés, és jó a családja, de ha meg még ez sem adatik meg neki, akkor mi lesz vele? A barátok nagy része kibeszéli az embert, a legtöbbjük önző, és saját magát jobban szereti annál, mint hogy áldozatot hozzon másokért. Szerintem amúgy engem senki sem szeret a családomon kívül, pedig elég jó embernek gondolom magam, hiszen soha senkibe nem rúgtam még bele, senkinek sem ártottam. A párkapcsolatomban is úgy bánnak velem, mint egy kutyával, tudom, hogy szakítanom kéne, de mivel más is így viselkedne előbb-utóbb, teljesen lényegtelennek látom. Valószínű, hogy nem érdemlem ki mások szeretetét. Emellett nem is vagyok valami okos, tuti nem kapok munkahelyet, de a fő problémám az az első két mondat. Bassz.us gyerekek. Genetikai hulladék vagyok. Életképtelen. Lehet ezért dohányoznak és isznak annyian? Mert más is rájött erre? És felejteni akar? Én is tegyem ezt? De nem tehetem meg a családommal, hogy lassan leépülök, hogy folyamatosan drogozom.
válasza:"De vázolok egy másik alternatívát: jogodban áll boldognak is lenni." - ha csak ilyen egyszerű lenne....
Az élettapasztalattal pont az a gond,amit a neve is rejt:csak és kizárólag ennyit kaptam eddig az élettől. Szóval megint visszatérek,azt hiszem a 2. hozzászólásomhoz és megkérdem - Ha nem tudom milyen érzés annak lenni,akivé válni akarok,akkor mégis hogy változzak olyanná?
válasza:Kedves LeftBehind!
"Ha nem tudom milyen érzés annak lenni,akivé válni akarok,akkor mégis hogy változzak olyanná?" Nem tudtad csecsemő korodban, milyen kisgyermeknek lenni, ugye? És mégis ment. Nem tudtad elsőben, milyen érzés olvasni, mégis megtanultad, ugye? Nos, a lélek életeleme a változás, fejlődés, még pontos cél kijelölése nélkül is fejlődik.
Nos. Nem akarom a kérdésedet megkerülni, bármennyire is illogikusnak tartom. Valamifajta vágyaid csak vannak, és vágyaid betöltéséért teszel is valamit. Ha fázik a lábad, szerzel pénzt cipőre, aztán megveszed a boltban.
Az egész élet nem bonyolultabb egy cipővásárlásnál. Kijelöljük a célt, megtaláljuk a hozzá vezető utakat, megvalósítjuk, odaérünk és a tapasztalatokat elemezzük. Ezen tapasztalatok alapján komplexebb, boldogítóbbnak tűnő célokat jelölünk ki stb. Ennyi. Nem olyan bonyolult ez.
Jó célkijelölést és -megvalósítást kíván Neked R.
válasza: válasza:Kedves LeftBehind!
Idegenekkel ismerkedni, kimenni az utcára, egyáltalán élni kockázattal jár. Az ember odamegy valakihez, megrángatja a kabátujját, hogy teizéénszeretnélekmeghívniegybambiratéged... nos, lehet, hogy elsőre felpofoznak, kikosaraznak, kinevetnek, de Te ezt ki fogd bírni. És addig csiszolod a kommunikációs technikád, míg nem lesz sikeres. Ha száz ismerkedési kísérletedből 75 nem sikerül, akkor sem mondhatod, hogy az emberi kapcsolatokat nem Neked találták ki. Hanem azt állíthatod csak, hogy nem találod a megfelelő módot.
Érzelmi analfabéta vagy? Akkor nem lenne benned éhség a kapcsolatra, társra, beszélgetésre, semmire. Te már az a betűn túl vagy, talán az á-n is, hiszen válaszoltál a kérdezőnek, és érzelmek kifejezésére buzdítottad őt. Tehát Neked is van valami a lelkecskédben. Ha Te kevésnek is tartod most még, de kiindulási alapnak elég lehet -ha foglalkozol vele (hisz foglalkoztat, már a nevét is tudod). Én nem látom megváltozhatatlannak az állapotodat. Sőt, ez a sebzettség -ahogy Pál Ferenc is írja- gyógyít meg majd Téged!
Kellemes ünnepet, és vigyázz magadra.
Üdv R.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!