Hogyan lépjek tovább?

Félős, zárkózott lány vagyok. Kerülöm a konfliktus helyzeteket, mert úgy érzem nem tudnék helyt állni. Nem merem önmagam érvényesíteni, inkább csak magamra öltök egy általános képet (hétköznapi öltözet, farmer gatya, nem túl rikító színek, beszélgetés során kerülöm az önálló vélemény nyilvánítást. ) és ezt fenntartani mindig nagy odafigyelés ami fárasztó és emiatt rosszul érzem magam társaságban. Jó emberek között is.

Mint mindenki, vágytam egy olyan közegre, ahol nem kell semmit szégyellnem. Egy rendezvényen találkoztam egy mostani barátnőmmel, akinek idővel meg mertem nyílni és ez eleinte hasznos volt. De a mérleg átbillent, most már szinte nem is akarok más emberekkel beszélgetni, csak vele, mert róla tudom biztosan, hogy elfogad. Szinte érzelmi függő lettem, ha egy hétig nem látom már nagyon egyedül érzem magam. Jobban ragaszkodom hozzá, mint egy normális ember a párjához, de ezt nem mutatom felé mert nem akarom hogy megijedjen tőlem. Nem vagyok belé szerelmes, mielőtt valaki azt gondolná, csak kórosan ragaszkodom hozzá. Ez nem mehet a végtelenségig, idővel őt is zavarni fogja és amellett, hogy nem vagyok képes új kapcsolatok kialakítására, tönkre teszem a meglévő barátságunkat.

Mit tegyek?