Miért büntet a sors? Mit csinálok rosszul? (kieg. )

Először is. 10 éves voltam mikor a mamám akit annyira imádtam és imádok öngyilkos lett a szülinapomon. utána tavaly majdnem balesetet szenvedtem a szülinapomon. aztán idén nyáron csodálatosan éreztem magam horvátországban a szerelmemmel. lehet hogy nem lehetek boldog? mert miután hazajöttünk egy hétre rá bekerültem a kórházba vesemedencegyulladással. a barátom éppen nyaralni volt. minden nap beszéltünk vagyis én hívtam mert úgy éreztem szükségem van rá. úgy tűnt nincs semmi gond.aztán mikor már 3 napja benn voltam és ő is hazaért bejött a kórházba és szakított. arra hivatkozva hogy a családom úgyis tovább rontaná a kapcsolatunkat. nagyon kiborultam. azt hittem végem van. az állapotom rosszabbodott. másnap visszajött hogy sajnálja és hogy mégegyszer próbáljuk meg. nagyon boldog voltam mert ő volt az az ember aki megértett. 2 napig velem volt, de mivel láttam rajta hogy csak a sajnálat hozta vissza úgy döntöttem hogy szabadon engedem. azóta ő már biztos elfelejtett, mert mesélte hogy folyamatosan bulizik meg edz. engem meg emészt a bánat. már egy hónapja hogy vége de még mindig sírok még mindig nem alszom éjszaka. nem mozdulok ki teljesen bezárkóztam. ráadásul folyamatosan orvoshoz kell járnom és 6 hetes antibiotikum kúrára ítéltek. teljesen lerombol. a lelkem darabokban ugyanúgy mint a szívem, de az én érzéseimet senki nem veszi figyelembe. mit tegyek? valóban ezt érdemlem? mért nem tudok egyszerűen túllépni rajta? Szeretem ezt a fiút és mindent beleadtam a kapcsolatunkba. teljesen feláldoztam magam. megtörténhet hogy emiatt örökre bezárkózom? Segítsetek kérlek!

depressziós lány