Miért büntet a sors? Mit csinálok rosszul? (kieg. )
Először is. 10 éves voltam mikor a mamám akit annyira imádtam és imádok öngyilkos lett a szülinapomon. utána tavaly majdnem balesetet szenvedtem a szülinapomon. aztán idén nyáron csodálatosan éreztem magam horvátországban a szerelmemmel. lehet hogy nem lehetek boldog? mert miután hazajöttünk egy hétre rá bekerültem a kórházba vesemedencegyulladással. a barátom éppen nyaralni volt. minden nap beszéltünk vagyis én hívtam mert úgy éreztem szükségem van rá. úgy tűnt nincs semmi gond.aztán mikor már 3 napja benn voltam és ő is hazaért bejött a kórházba és szakított. arra hivatkozva hogy a családom úgyis tovább rontaná a kapcsolatunkat. nagyon kiborultam. azt hittem végem van. az állapotom rosszabbodott. másnap visszajött hogy sajnálja és hogy mégegyszer próbáljuk meg. nagyon boldog voltam mert ő volt az az ember aki megértett. 2 napig velem volt, de mivel láttam rajta hogy csak a sajnálat hozta vissza úgy döntöttem hogy szabadon engedem. azóta ő már biztos elfelejtett, mert mesélte hogy folyamatosan bulizik meg edz. engem meg emészt a bánat. már egy hónapja hogy vége de még mindig sírok még mindig nem alszom éjszaka. nem mozdulok ki teljesen bezárkóztam. ráadásul folyamatosan orvoshoz kell járnom és 6 hetes antibiotikum kúrára ítéltek. teljesen lerombol. a lelkem darabokban ugyanúgy mint a szívem, de az én érzéseimet senki nem veszi figyelembe. mit tegyek? valóban ezt érdemlem? mért nem tudok egyszerűen túllépni rajta? Szeretem ezt a fiút és mindent beleadtam a kapcsolatunkba. teljesen feláldoztam magam. megtörténhet hogy emiatt örökre bezárkózom? Segítsetek kérlek!
depressziós lány
a dolog ott kezdődik, hogy "depressziós lány"... amíg te ezt így gondolod, hogy te depressziós vagy bajod van, neked szar rossz stb és szerencsétlen vagy bűntet a sorsz, addíg szar és szarabb lesz. Innen csak akkor mászol ki ha akarsz.
És most jelenleg nem akarsz.
Egy aranyszabály. Ne mondd ki, hogy "nem vagyok jól", küzdj.
Szia!
Mindennek van oka, ezt ne felejtsd el!
Ha mondhatok valamit, pszichológushoz inkább ne menj! Én sokáig jártam és csak a gyógyszereket írták nekem, nem is beszélgetett velem, megalázva éreztem magam. A pszichológusokat, pszichiátereket nem érdelki a problémád, csak a munka miatt vannak ott. Inkább mondd el egy jó barátodnak az érzéseidet, akiben megbízol, vagy a szuleidnek!
Tudom, hogy szereted ezt a fiút, és tudom, hogy fontos neked, de szerintem el kellene, hogy engedd! Nem vagy neki fontos, csak sajnálatból ment vissza hozzád. Én milliószor átéltem ezt... megbíztam az emberekben aztán csak elárultak és otthagytak. De ne felejtsd, egy jó ember nem maradhat jutalom nélkul, egy rossz pedig nem maradhat buntetés nélkul!
Nekem is nagyon fáj a szivem, eddig senkit sem érdekelt, az anyám kulfoldon dolgozik, csak héthetente láthatom, akkor sem velem foglalkozik hanem a pasijával... Az apám elmebeteg alkoholista. De figyelj! Megkaptam a jutalmam, méghozzá most nyáron! Találtam pár nagyon jó embert, és most életemben eloszor éreztem, hogy fontos vagyok és van értelme az életemnek! Életemben eloszor éreztem, hogy vannak barátaim, hogy tényleg érdekli oket mi van velem.
A sors útjai kifurkészhetetlenek, hidd el!
Most már szedd magad ossze és menj el bulizni, csinálj valami hulyeséget a barátaiddal, felejts el mindent. Tudom, hogy nehéz lesz, de meg kell csinálnod! Ja, és kapcsold ki a telefont mikor elmentek bulizni, csak érezd jól magad, és soha ne add fel, akármi is torténik. A szeretet meg a legfontosabb!
Na most én ismerek egyet(!), aki felírhat gyógyszert, de az nagyon különleges eset, mert az illető orvosnak készült, és pszichiáter lett volna, ha leteszi az összes szakvizsgáját. Ő is úgy látta, hogy a hazai viszonyok között a pszichiáterek "kezelik" a betegeket ahelyett, hogy meggyógyítanák őket. Így meghasonlott és pszichológus lett. Akik viszont általában bölcsész, vagy egyén felsőfokú végzettségű emberek, és nem írnak fel gyógyszert, mert (a kevés kivételtől eltekintve, mint a fenti eset) nincs orvosi diplomájuk, így nem is tehetnek ilyet. Ők a lelket gyógyítják, sokféle módon, akár beszélgetéssel, analízissel, vagy akár hipnózissal, egyéni vagy csoportterápiával. Gyógyszerrel nem.
A kérdés feltevője valószínűleg NEM depressziós. Ha az lenne, befelé lenne fordulva, nem kérne segítséget. Nagyon súlyos esetben teljesen elérhetetlen lenne a környezete számára. De még lehet, ha nagyon sokáig szuggerálja magát. :(
azért mert neked nem jött össze, az nem azt jelenti, hogy másnak sem fog. Jártam pszichológushoz, méghozzá olyanhoz akinek nem is fizettem mert SZTK-s volt, és láss csodát, rendes volt.
Azért mert te nem bízol senkiben, meg nem voltál képes azt mondani, hogy nem szedsz gyógyszert (én is kaptam gyógyszert, de abbahagytam hamar, mert én el tudtam dönteni, hogy gyógyszerrel vagy anélkül akarok e gyógyulni), az nem azt jelenti, hogy más már ne is próbálkozzon. És ahogy mondtam, hallgass mert csak ártassz így másoknak akinek kell a valódi segítség.
-------------------
depressziós is kérhet segítséget. Nem csak befordulva jön ez elő. A depreszsió egyik fő jellemzője manapság az önsajnálat. Az meg csak nyiltan megy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!