Hogy gyógyuljak ki belőle?
Hm. Gyerkek, ez nem könnyű. Attól van, hogy a környezet, szülők, bárki, aki körülötted van, állandóan kritizál másokat. Ezt magadra veszed, te is a "kritizáltak" szerepébe kerülsz.
Ezt próbáld tenni: Szabadulj meg attól, hogy te kritizálsz. Ha látsz valakit, ne értékeld, hogy milyen. Ne alkoss véleményt róla. Akkor kimegy belőled, hogy rólad alkotnak. Ha mégis alkotsz, és rosszat, próbálj mégis valami jót keresni rajta:"görbe a lába, de szép a szeme" "Kis alacsony. Viszont milyen aranyos a mosolya!" Ha elfogadsz így másokat, eluralkodik az érzés rajtad, hogy téged is elfogadnak.
A másik amit tehetsz, hogy "nem érdekel". "Emberektől dicsőséget nem veszek. " (Jézus tanítása, de akkor is jó, ha nem vagy hívő) Az egó áhitozza az elismerést. Mások általi ünneplést, dicshimnuszt. Részben azért van, mert folyton ezt nézzük a tvben, azt hiszzük, ez az igazi élet. Másrészt kiskorunktól a rokonok: "jaj de édes! Jaj de szép kisbaba! Ütyürü pütyürü, milyen gyönyörű!" Tehát megszokjuk, hogy ez az élet értelme, gyönyörűnek kell lenni.
Végül - nem tudom, hány éves vagy - nem árt egy kis szellemi-lelki érlelődés sem. Felülemelkedés, ilyesmi. Ha ismered az igazi értékeidet, igazi rendeltetésedet, akkor már ezek a primitívségek nem érdekelnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!