Miért piszkálnak?

Thaiföld.. hopsz... :) Azért nem járok velük, mert vagy éreztetik velem, hogy a terhükre vagyok, direkt ott hagynak, átnéznek rajtam, nem szólnak hozzám, vagy ott is szívóznak, mint a suliban. Ezért nem érdemes velük járnom. Az idomulást megpróbáltam, pl. beszóltak, hogy milyen gáz szandálban járni nyáron, vettem félcipőt, akkor meg azért szóltak be. Ez amolyan van sapka, nincs sapka eset. Úghogy arról letettem, hogy ha alkalmazkodom, akkor majd elfogadnak.

Barátaim azért akadnak, de nem járnak velem egy osztályba és így nehéz velük tartani a kapcsolatot napközben.

Egy ideig reagáltam, de kezdem feladni. Általában kiborulok, úgyhogy igyekszem elengedni ezeket a fülem mellett. Igazából, ha látják, hogy nem reagálok, akkor bepörögnek és még jobban piszkálnak. Esetleg elszedik a cuccaimat, szétszórják, vagy máshogy próbálnak megalázni. AZ egyik osztálytársam különösen pikkel rám, nem tudom miért. Mögöttem ül és állandóan szekál. Onnantól fogva, hogy azon gúnyolódik, hogy hogy jelentkezem órán (föltartom a kezemet, kb ennyi) vagy, hogy milyen táskával járok suliba mindenbe beleköt, minden nap. És vannak társai, akik meg külön élvezik, ha piszkálhatnak. Egyszer annyira fölhúzott a csaj, egészen konkrétan oda állt a fejem fölé és elkezdte mondani, hogy milyen egy szánalmas lúzer vagyok, meg szidta az anyámat meg ilyenek, hogy mondtam neki, ha nem hagyja abba, megtépem. Meghúztam a haját, erre nekem esett, elkezdett verni. Persze a többiek meg adták alá a lovat. Akkor volt,hogy az egyik osztálytársam csak úgy jó poénból teleszórta a ruhámat szeméttel, akkor egy másik kiszórta a tesicuccomat az ablakon amíg ebédeltem. Volt olyan kedves, aki telefirkálta a könyveimet, meg a beadandó rajzomat, és olyan is volt, aki bemártott az osztfőnöknél, hogy mit tudom én mit csináltam, és hiába magyaráztam az osztályfőnöknek, hogy amikor a gyerek mondja nem is voltam a suliban, nem érdekelte, engem büntettek meg. Egyik jófej srác az osztályban, biztosan nagyon szerethet, mert mikor leordítottam a fejét, hogy hagyjon már a francba, nem igaz mit kell csúfolnia egész nap (kövér vagyok, csúnya vagyok, stb.), mikor én nem ártottam neki semmit, egészen kedvesen gyomorszájon rúgott, hogy beestem a pad alá. (Ekkor mondjuk legalább nem engem büntetett meg az osztfő.) Igazából volt, hogy depressziós lettem tőlük, volt amikor olyan gyomoridegem volt, hogy sírógörcsöt kaptam, ha suliba kellett mennem. De az vigasztal, hogy már nem sok és megszabadulok tőlük, remélhetőleg örökre. És lehet, hogy gonosz dolog, de szívből kívánom nekik, hogy az élet kétszer annyit adjon vissza nekik, mint amit tőlük kaptam én.

Amúgy mikor megkérdeztem, hogy mi a frász bajuk van már, válasz: "semmi." és úgy néznek rám, mintha bődületes hülyeséget kérdeztem volna. Igazából nem értem, hogy miért váltom ki ezt a reakciót az emberekből.