Egyedül vagyok az "elvágyódás" érzésével?

Szia!

Nem vagy ezzel egyedül!

Már 2000 éve leírta ezt Pál (apostol):

Fil 1,23.Mert szorongattatom e kettő között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb;..

Én is éreztem már ilyet. De ha elfogadod Jézust személyes megváltódnak, akkor veled lesz minden nap! Sokkal jobb lesz a szíved állapota és nem lesz benned űr. Ezért lettünk így teremtve. Ajánlom, hogy keress egy pünkösdi-karizmatikus gyülekezetet.

Én 21éves vagyok és 10éveélek itt ahol most. amióta ide költöztem állandóan azt érzem,h ogy nem ide tartozom, gűlölök itt lakni, utálom az embereket, nem találok velük közös témát, nem éreznek úgy mint én, és valahogy vonz egymásik hely... most pest.. de aztán a nagy világ! érzem hogy célom van, hogy nem ide születtem! ez itt nem az otthonom! mindnehová elaakrok jutni és remélem, sőt tudom, hogy lesz egy hely, amit az otthonomnak tekintek majd és ahol azt érzem hogy tudnék ott élni örökké!

nem ismerlek, nem tudok rólad semmit, de azt gyanítom, hogy neked is keresned kellett volna a helyed a világban, és a szívedra hallgatni, hogy hová húz! Ajánlom az ALkimistát Coelho-tól!!!

romantikus lelkek mindig lesznek ;)

engem is honvágy emészt valami másik életem (?) iránt. az igazi életem iránt, ami élet volt(talán lesz is), nemcsak eltompult vegetálás. bízzunk benne, hogy egyszer még hazatalálunk.

Szia!

10:45-ös vagyok. (Nagyon jól fejezted ki magad. :-)) Ez a vágyódásod az Úrtól van, semmi kétség. Ha hiszel, fogadd el Jézust személyes megváltódnak, mond el hangosan ezt az imát:

[link]

Ajánlom figyelmedbe János evangéliumának 14. fejezetét, ahol Jézus arról is beszél, hogy szükséges Neki felmennie az Atyához, hogy jöjjön a Vígasztaló, azaz a Szent Lélek, (aki betölti ezt az űrt).

(Beszélhetünk priviben is.)

süketelés

már boccs

de attól hogy otthon ülsz és imákat mormolsz nem fogod magad kevésbé magányosnak érezni!

épp ellenkezőleg! azért érzed magad magányosnak mert VALAMI NINCS RENDBEN!!!!! VÁLTOZTATNOD KELL!

biztos elfogadtad a helyzeteket, amik adódtak, és nem volt bátorságod változtatni az élet által felkínált szituációkon, esetleg nem hallgattál a szívedre, inkább a biztonságot választottad és ezért érzel elvágyódást!!!!

ha "Istenhez fordulsz" csak homokba dugod a fejed! és most nem a valást támadom, de attól még senkinek nem változott meg az élete hogy csak imádkozgatott...

nem tudom mi lehet konkrétan a probléma, de biztos hogy változásra van szükséged...

vagy tudod mit? Olvasd inkább a Bovarynét! ha nem változtatsz, valószínüleg az ő sorsára jutsz egy szép napon!

Hát képzeld, Nekem megváltozott az életem, mert csak imádkozgattam. Imádkoztam egy rendes, kedves férjért és 1 hónapon belül meg is jelent az életemben. Másfél hónap után megkérte a kezem. Azóta is határtalanul boldog vagyok!!!!!! Mindkét vesém beteg volt, de meggyógyultam. Az emésztőrendszerem érzékeny volt, alig volt olyan étel, amit megehettem, de ez is a múlté..... stb. stb. Az ima csodákra képes. De igazad van, mert ha csak mormolsz imákat, annak semmi értelme. Ha igaz szívedből keresed Istent, akkor válaszol a kéréseidre/kérdéseidre.

Láthatod, hogy a kérdező "kozmikus" magányosságról számol be! Épp ezért kozmikus megoldás kell!