Miért van az, hogy engem vagy nagyon szeretnek vagy nagyon gyűlölnek, de középút nincs?

Nem tudtam még rájönni. 24 éves lány vagyok. Általában az utóbbi a jellemző, gúnycéltáblája vagyok az embereknek, pedig annyiszor átgondoltam már, hogy mit csinálok rosszul, de szerintem semmit. Ugyanolyan huszonéves vagyok, mint a többi, átlagos élettel. De mégis szeretik rajtam köszörülni a nyelvüket az emberek, általában már az első perctől. De aki szeret, az nagyon szeret, és évekig. Miért osztom meg ennyire az embereket, amikor csak nézek ki a fejemből, hogy mi a franc van? Vajon mit lát bennem egyik és másik tábor? Tudom, hogy nem ismertek, és így nehéz (még az se tudja, aki ismer, beszélgettünk már erről), de én arra lennék kíváncsi, hogy ismer-e valaki hasonló esetet, és annak mi volt az oka. Még annyit hozzátennék, hogy beszélgetés szempontjából teljesen normálisan el tudok beszélgetni bárkivel, de ha látom a reakciót, esetleg ráhagyom és hallgatok. Akkor az a baj. Oké, akkor megpróbálok tovább beszélni, akár semlegesen is. Na akkor meg az a baj. De valahogy észreveszem, hogy az ilyen embereket irritálom, azért viselkednek így. De miért? Akik meg szeretnek, miért ragaszkodnek annyira hozzám? Persze, hogy örülök azoknak, akik szeretnek, de kíváncsi lennék arra, hogy miért nem tud engem senki egy sima csajnak nézni a sok közül, miért osztom meg ilyen durván az embereket már az első percben?