Milyen ember az, aki ilyet ír?

"Teljesen értelmetlen, felesleges dolog tagadni a jelenlegi helyzet súlyosságát. Igen, valóban azért csinálom, hogy vegye észre, hogy lásson végre. Teljesen! De, a keserű igazság az, hogy nem érdekel senkit. Sem az anyámat, sem Őt, sem mást. Minden tiszta, a legtisztább pont immáron elérkezett. Ordítanék, hogy változzatok, nyeljetek, repüljetek. De ehelyett nekem állandóan be kell nyelnem a sorsot. Én is olyan vagyok mint Ő, a néma, láthatatlan individuum, aki olyan mélységben látja a dolgokat, hogy kisorvad tőle a szeme. Az áldástalanság, a rohadt semmiség, amit nem tudok megmagyarázni. Annyira remény nélküli lettem, kiszívták a szívemből. Annyira élni, tenni akartam volna még, bízni a jövőt. De folyton azzal, szembesülök, hogy nem, nem és NEM. Nem a célt, reménysugarat kerestem, hanem az értelmet. Aminek már régen át kellett volna suhannia rajtam. Igyekszem megnyugodni, függetleníteni magam. Levegőt veszek. Mindig megzuhanok. Zuhanok, nem kapva semmit, megkeseredetten. Szegény önnönmagam, vissza kellene adnom neki, az életét. Próbállak, Istenem még nem elveszteni. Szeretni. A végén, majd ne tudjam, hogy hiába volt??