Hogyan szembesítsem magamat az igazsággal (szakma)?

Hosszú évekig tanár akartam lenni; később rájöttem, hogy a gyerekekkel nehéz bánni, ráadásul nekem nincs meg a szükséges fellépésem. Aztán arra is rájöttem, nem akarok kizárólag közvetlen emberekkel foglalkozni.

Szeretek magyarázni, átadni a gondolataimat. Csak ezért akartam tanár lenni. Mondjuk ezek a vágyak megmaradtak bennem, későbbi pályaválasztásom során is szem előtt voltak.

Ahogy letettem a tanárságról és gimnazista lettem - ahol ráadásul végig rühelltem az irodalmat, akárhogy próbáltam megszeretni, a törit pedig szerettem de megutáltatták -, a reál felé kezdtem kacsingatni.

Gimi alatt megszerettem a bioszt, faktra jártam, érettségiztem belőle. Érdekelt az infó egy darabig, abból is érettségiztem, egy évig programoztam.

És mindig is vonzottak a technikai dolgok valamennyire.

Mindig érdekelt az emberi szervezet, az azt károsító tényezők zavartak. Ilyen szempontból érdekel a környezetszennyezés - környezetvédelem. Szeretem a városokat, érdekel a közlekedés és a városrendezés is.

Fenti szempontok alapján szúrt nekem szemet két évvel ezelőtt egy szak - ahol végül ki is kötöttem, ott vagyok gólya. Gondolkoztam az eü. szakokon is, de különböző okok miatt elvetettem mindet.

A gond az, hogy minden érdekel, de nem tudom, mi érdekel annyira, hogy hivatásomnak érezzem. A hivatást nagyon fontosnak tartom. Gyűlölöm, ha valaki csak a papírért megy egyetemre. Fontosnak tartom, hogy ne csak a pénzért, a munkáért magáért is dolgozzunk, próbáljunk alkotni; segíteni embertársainkon; mindent pontosan elvégezni, stb. Jobbára ezen elvek szerint éltem eddig is. A pályaválasztás -- nagyon nehéz volt. A legnagyobb sikerem, hogy kiválasztottam egy szakot egyáltalán, de abban se vagyok biztos, hogy jó választás. Félek, elnyomtam egy érzést magamban, hogy félrevezettem magamat, nem ismertem meg magamat eléggé, ezért tűnt ez szimpatikusnak.

És tudom, hogy nem kellene túl sokat agyalnom azon, jó helyen vagyok-e, mert akkor kevésbé szeretem meg. Viszont ha nem agyalok ezen, talán később derül ki, ha esetleg váltanom kell.

Valaki van itt, aki érzett már hasonlót?