Azt hiszem elrontottam az életem! Mit tehetnék? Tudnátok tanácsot adni? Semmi nem működik!
Nincs felétek közmunka program? Az önbizalmadnak is jót tenne, és kezdetnek nem rossz, kicsit kimozdítana, új embereket ismerhetnél meg. Hidd el, üresedésnél pedig gondolnának rád, ha tényleg beválsz. Nálunk sok közmunkás volt, de csak egy olyan, aki mindent szívesen, morgolódás nélkül csinált, akár szellemi, akár fizikai munkára fogták be, neki jó volt. A többieknek mindig derogált valami.
A lényeg, hogy ma már kolléganőm, annyira megszerettük, hogy az első adandó alkalommal felvettük őt. A környezetemben szintén tudok olyanról, akit nagyon szeretnének megtartani, csak hát még nincs rá státusz.
Vagy irány külföld, illetve Budapest. Ezt ajánlom utolsósorban, de ha nincs más megoldás, talán ez is jobb, mint teljesen leépülni.
a kulcsszó: az önbizalom - sokszor írtad magad is.
Az első, hogy legyen munkád. Nagyon erősnek kell lenni: elhitetni magaddal: igen, ez a munka most sikerül.
Mert hát a tudatban dőlnek el a dolgok -onnan indul minden. A 30 év nem sok. Ha sikerül a munka- és sikerül, hidd el- akkor a többi rendeződik. Fel a fejjel.
Nekem a kisfiam- este , hangosan úgy imádkozott, ő találta ki: Angyalok, segítsetek, hogy jó legyek! Amen.
Nagyon érdekes volt ez. Jó akart lenni, tudta, hogy nehezen sikerül.. és kérte a felette álló erőket, segítsenek. És segítettek is neki, neked is segítenek, hidd el.
Az ember felnőhet a saját (őr)angyalához.
Genius /zseni szó ebből/ a szó: őrangyalt is jelentett-
Zseni, aki felnőtt az őrangyalához.
Én 26 vagyok, de ismerős a helyzet amit írsz. Nekem is elég régóta nincs munkám sajnos, pedig nem vagyok az a válogatós fajta. Logisztikus vagyok, van nyelvvizsgám, megyeszékhelyen élek. Minden nap jelentkezem vmilyen melóra, legyen az bármilyen. Viszont 10-ből 7-8 válaszra sem méltat. Múlt héten voltam pár gyárnál, szalagmunkára jelentkeztem, mert jobb mint a semmi, ott meg közölték velem h túlképzett vagyok, hiába mondtam h nekem nem kell plusz pénz, csak dolgozni szeretnék, de elküldtek. Ahova behívnak, mindig látni egy mappát, ami tele van a jelentkezők önéletrajzával, és volt ahol 350! önéletrajz volt, ezt a főnök mondta.
Azt tudom tanácsolni, h ne add fel. Az h visszaköltöztél anyukádhoz, nem ciki. A mai gazdasági helyzetben sajnos sokakkal előfordul. Segíts otthon addig amit tudsz, vezesd le a feszültséget. Nekem a súlyzózás segít ebben, és a kickbox, mindez itthon persze, ingyen.
Egy állásinterjúra pedig úgy menj el, h igenis neked kell ez az állás, meg fogod szerezni. Légy barátságos, próbálj meg barátként beszélni az interjúztatóval. Nekem a többfordulós interjúkon sokat segített az, h szinte ismerősként próbáltam viszonyulni a kérdezőhöz, jó kapcsolatot kialakítani, de az utolsó körben, mikor már csak 3-an voltunk az állásra, akkor a főnök mindig mást választott sajna:/
Én is sokszor voltam úgy, h lefekvésnél 1 órán át azon kattogott az agyam, h más haverjaimnak már esküvőjük is volt, boldogan élnek, megvan mindenük, nekem meg régóta munkám sincs. De ha ezen rágódsz, sajnos attól még nem lesz jobb. Próbálj meg kizökkenni ebből az állapotból, sportolj amíg ráérsz, segíts anyukádnak, foglald le magad, és minden nap jelentkezz vmi munkára. A munkaügyi hivatalban is érdeklődhetsz sűrűn, h van e vmi közmunka esetleg (ha ők foglalkoznak ott vele persze). Mindig légy pozitív, egy negatív kisugárzású ember nem igazán nyerő senkinél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!