Hogy lehet ezt bírni? Aki tudni, dolgozni akar, miért az a gáz?

Most kezdek az egyetemen.

Az összes ismerkedőprogram a buliról szól és az alkoholról.

Közös mozizás, teaház, kávéház, cukrászda, piknik stb - ilyen ma már nem létezik.

Egy hónapon belül négy program van szervezve, ebből három buli, egy csak kocsmázás - azon túl is vagyunk.

Nem szeretem az alkoholt, mert egyrészt kellemetlen, ha a lazasághoz, jókedvhez, hülyüléshez az kell. Én még anélkül is tudok hülyülni, laza lenni, nevetni. Másrészt olyan rossz, ha már befolyásolja a személyiséget, a tetteinket, túlságosan feloldja a gátlásainkat - márpedig a legtöbb fiatal iszik annyit, hogy ez történjen.

Gyűlölöm a bulikat, mert én a normál zenét szeretem, nem azt, amelyikből csak a tucctucc hallatszik ki. A tucctucc számomra unalmas órákon keresztül. Ráadásul akár gáz, akár nem, én éjfél után már fáradok, az alkohol pedig szintén ezt váltja ki belőlem. Ja, és egyébként is a beszélgetést szeretem, nem az ugrálást egész éjjel - tehát túl hangos is a zene...

Egyáltalán azt a bulit nem tartom jónak, amihez az alkohol kell, hogy elviselhető legyen.

Hétköznap is bulik lesznek, havonta, úgy, hogy aznap suli, másnap suli.

Egyetemre megyek, és azt tapasztalom, az emberek nagy-nagy többségét nem is érdekli a szak, még senkit se hallottam a szakjáról beszélni, azzal kapcsolatban terveket szőni. Viszont olyat hallottam, aki csak azért erre a szakra jött, mert számára hangzatos a neve, már hallotta valahol, csak úgy, stb. Azt se tudják többen, miről szól.

Jó, nem azt mondom, legyünk lazítani se bíró szakbarbárok, DE szerintem beleférne egy kicsit a komolyabb duma is a dolgokba.

A csoporttársaim, kartársaim (ezt még nem tudom, hogy mondják.. vagy simán sulitárs?) csak a bulikat várják, magát a tanulást nem, hogy vajon melyik tárgy lesz érdekes, melyiket fogják érdekesen magyarázni, melyik száraz, stb.

A felsőbbévesek rögtön abba avatnak be, milyen kocsmák vannak, milyen szórakozóhelyeken milyen gyakran van buli, stb. A pénzük zömét is bulikra költik, elég sok pénzt...

Szóval a komolytalanságot, a túlzott lazaságot látom mindenütt. Amit művelnek, legszívesebben alkoholizmusnak nevezném.

Nem azt mondom, legyünk stréberek, túl komolyak, szakbarbárok, de azt állítom, a komolyság is kellene.

És részt kell venni a bulijuk zömén, legalább az elején, hogy be tudjak illeszkedni, legyen kihez szólni, legyen kitől segítséget kérni, ne nézzenek apácának, mert talán az se vagyok...

És hiányoznak a szerintem tényleg jó bulik, teszem azt egy délutáni piknik egy parkban alkohol nélkül; egy csendesebb teaházazás; egy - alkohol nélküli - hülyülés, röhögcsélés valahol, stb.

A tucctuccos-piás party-k meg maradhatnának vizsgaidőszak utánra, akkor tényleg jó érzés bömbölő zenére kiugrálni a stresszt.

Akik még ilyenek vagytok, mik a trükkjeitek?