Hogyan lehet valaki kifinomult?

A valódi kifinomultsággal együtt jár az élettapasztalat, egységes, tudatos világkép, mely alapján az illető meg tudja különböztetni a harmonikust a kaotikustól, a szépet a csúnyától, a hozzá illőt, a tőle idegentől, az értékest az értéktelentől (és itt nem az árra gondolok).

Akinek valamilyen téren kifinomult ízlése van, az széles látókörrel rendelkezik. Egyrészt ismeri az adott dolgot. Mondjuk ha bor esetén van valakinek kifinomult ízlése, az azt jelenti, hogy nem azért iszik bort, hogy lerészegedjen. Sokféle bort kell kipróbálni hozzá, figyelve a különbségekre. De ez még nem elég. Ismernie kell a különböző ételeket, a különböző helyzeteket, alkalmakat, azok lényegét. Rá kell, hogy érezzen, hogy mi mivel van harmóniában és mi az, ami nem az alkalomhoz, körülményhez illő.

De fontos megjegyezni, hogy a „saját stílus” nem jelent kifinomultságot. A különcség, a többiektől való különbözni akarás, vagy valami egyedihez való hasonulni akarás megint csak nem jelent kifinomultságot.

Aki kifinomult akar lenni, az még nagyon messze van tőle. Akinek pl. kifinomult ízlése van a borhoz, az valószínű, hogy nem kifinomult akart lenni, hanem a bort, mint gasztronómiai elemet akarta megismerni.

Én idióta? Nem én kérdezek olyanokat, hogy hogyan szerezzek élettapasztalatot...

Állj fel a géptől, menj ki az utcára. Érted... Élettapasztalatot nem lehet a gyakorikérdéseken szerezni...

> Mivel az emberek ideje limitált (8-12 óra munka, család, tanulás, ect) mégis azonos korban lévők között is (pl. huszonévesek) nagyok a különbségek.

Nem kell sok idő, hogy az ember gondolkodjon.

Nem mindegy, hogy valaki napi két órát a Facebookon lóg, vagy csak napi egy órát, és egy órát olvas. Nem mindegy, hogy a hétvégén a TV előtt vegetál nézve valami értéktelen műsort, vagy mondjuk elmegy túrázni, vagy megnéz egy olyan filmet, amin el is lehet gondolkodni. Nem mindegy, hogy a tengerparton fekszik egy hétig, vagy megnézi a helyi nevezetességeket is.

Félre ne érts, én is használom a Facebookot, néha a TV-t is bekapcsolom, bár ez nálam inkább tudatos választás, sőt szeretek a tengerparon is heverni, de ez nem minden és nem is elsődleges.

Mondok pár teljesen hétköznapi témát:

Sorban állás közben „elfoglalhatod magad” azzal is, hogy gondolatban anyázol, hogy miért nem halad a sor, hogy mindjárt megőrülsz, annyit totojázik valaki a sor elején. Meg elfoglalhatod magad azzal is, hogy körbenézel. Tuti, hogy találsz valami érdekeset, esetleg elgondolkodsz az okán. Vagy egyszerűen elgondolkodsz a napod történésein, vagy elkezded tervezni a napod, életed hátralévő részét.

Buszon lehet hallgatni a 86-szor hallott zenét, vagy meg lehet nézelődni, szemlélni. El lehet aludni úgy is, hogy a TV hangjára alszol el, meg úgy is, hogy átgondolod a napod, hogy mi az az egy tanulság, amiért az a nap fontos volt, vagy mi volt az a hiba, amit elkövettél, és hogyan kellene tenni egy következő hasonló szituációban.

Az embernek több szabadideje van a gondolkodásra, szemlélődésre, „tanulásra”, mint gondolná. A mai kornak pont az a problémája, hogy rengeteg szabadidőnk van, amit művi úton hidalunk át.

"Mondjuk ha bor esetén van valakinek kifinomult ízlése, az azt jelenti, hogy nem azért iszik bort, hogy lerészegedjen."Érzitek az off szagát?Csak mert én nagyon erőteljesen érezni vélem. :D Én sem azért iszom bort, hogy lerészegedjek..Éppen tegnap kóstoltam meg 4 litykó Koccintóst.Leírnám a benyomásom:

1. pohár: Érzem a tabletta kissé kesernyés lefolyását.

2. pohár: Érezni vélem a kamu-szilva ízt, ami a tablettának köszönhető.

3. pohár: Igen.Tisztán érzem a hajnalban szedett, üde és friss gyümölcs ízét a számban.

4. pohár: Ez csak az lehet azannya'...

5. pohár: Aggy' má' egy cigit Jani!

6. pohár: Az édesen gyöngyöző, enyhén kovászos uborka szőlő íz, valami fenséges orgiát szül a számban...

7. pohár: Marcipént is érzek rajta.

8. pohár: Uccára nyílik a kocsmaalytó...

9. pohár: Mmarcipén éddes marcippán.

10. pohár: Héééé Máté tte buzzí.Húggyoznóm kel.Tartodd a lőcsőmm?

11. pohár: Részeggen kí vísz malyd hazza?