Hogyan tehetném jóvá, amit elrontottam?
A másikban keresem a hibát, közben nem veszem észre, hogy én vagyok a legnagyobb bűnös. Csak utólag látom be, hogy miattam van mindez. Sokat jár a szám feleslegesen.
Mindent elrontok, hamar felkapom a vizet.
Sokszor érzem, hogy alkalmatlan vagyok mindenre.
Amikor ideges vagyok őrjöngök, ordítok, és/ vagy sírok. Ezzel megnyugszom.
A munkában sem tudom megállni a helyem, mindig otthagyom egy jobb reményében. (Nem vagyok normális, ugye?) Aztán nem hogy jobb lesz, inkább egyre rosszabb, vagy semmilyen.
Sokszor kilátástalannak érzem az életem.
Megjavulhatok még?
Egy elkeseredett huszonéves nő.
Ez szerintem nem egy katasztrófális dolog,h ezt csinálod. Keresed önmagad,de még magad sem tudod,h mi lenne jó, csak jobbat akarsz. Ne a világot változtasd meg,hanem először önmagad.
Saját magaddal kéne szembenézned,s végre eldönteni,h melyik úton, és mit szeretnél csinálni az életben, s ha rájössz, akkor átértékelődik néhány dolog benned, s így elfogadod nem csak saját magadat, környezeted is, és nem lesznek őrjöngő kirohanásaid.Erről egy idézet jut eszembe..
"Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart" (Seneca).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!