Kezdem feladni az életet. Mit kellene tennem?
Eddig azt hittem, hogy lesz olyan ember, aki elfogad olyannak amilyen vagyok, de ismét csalódás ért...
Nem hiszem, hogy kellene tovább keresgélnem...
Amit eddig jónak hittem magamban, most közölték velem, hogy az egy sz@r...
Szóval most már azt hiszem semmi értelme az egésznek...:(
Mondanátok egy okot, hogy miért lenne jó még nem feladni az életet?:(
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
de engem nem szeretnek a szüleim, tudom, ez hihetetlen, de így van...
nincs senki akinek hiányoznék...
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Van egy csoporttársam is aki így érez...mármint, hogy ő senkinek sem hiányzik meg, hogy őt senki nem szereti. A valóságban nem így volt. Mi is elfogadtunk olyannak amilyen, viszont egy idő után ez az önsajnálkozás kezdett az agyunkra menni. Most tényleg nem keressük a társaságát.
Szóval nem tudom te, hogyan viselkedsz a társaságban, de ne tűnj nagyon pesszimistának, meg ne sírj állandóan mert nem szeretik az emberek. Másért miért ne állnának veled szóba? Milyen hibád van neked ami másnak nincs?
Amúgy meg a személyiség nem lehet xar. Csak olyan van, hogy valakinek nincs személyisége.
A közvetlen környezetemben, mint pl a suli, persze beszéltek velem, meg ezzel nem is érzem, hogy baj lett volna, de most hogy vége van, senki nincs akinek hiányoznék, aki keresne...
Akivel pedig próbálok akár neten keresztül ismerkedni elítél a külsőm miatt, ha pedig nem lát rólam képet akkor eltűr addig, amíg képet nem lát és meg nem látja, hogy milyen vagyok...azután elmondja a véleményét a személyiségemről is, hogy mennyire nem jó, hogy nem ilyennek kellene lennem, amilyen vagyok...és hogy persze ez elfogadható...de neki akkor sem...
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem az ember bonyolult, csak a sok hlye ember bonyolultá tette az egyszerü életet...
18/L
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Vajon mi az utolsó dolog
Mit érzek míg szívem dobog?
Lehet egy végtelen zuhanás
Vagy egy hirtelen jött fulladás.
Nem tudom, hogy a halál
Lehet, hogy elér ma már
Egy csendes alvás közben
Míg az ég forog fölöttem.
Lehet eljön mint egy pillanat
Vagy meghalok a víz alatt
Miközben levegőért kapkodok
"Most meghalok" gondolom.
Talán egy hídról leugrom
És az életem elbukom
Lehet felvágom az eremet
Hogy kifolyjon az életem.
Mi egy múló kis dolog
Addig tart míg szívem dobog
Ajándékba kaptam, de nem kell
Vigyétek el innen messze.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!