Mi tesz intuitívvá egy embert? (Bővebb kiadás lent. )

Esküszöm, nem volt terembe véve az itteni faggatózás, vörösödik is a fejem búbja miatta, de egyszerűen sírba kergeti már az elmémet az őt körülövező tudatlanság.:D

Hónapokkal ezelőtt ráleltem a Jung-Myers-Briggs típuselméletre (átkozom a napot), s szokásomhoz híven a kelleténél jobban merültem bele a boncolgatásba, nem meglepő hát, hogy leragadtam ezen a ponton. Az Istenért sem tudok dönteni második, intuitivitás/földhöz ragadtság mértékét meghatározó betűm felől. Racionalista, (jobbára) szkeptikus, tényekre apelláló, jó logikai készségekkel megáldott, jelenre fókuszáló, való világ cselekményszálára ráhangolódni képes, matematikakedvelő - ezek a kifejezések jellemeznek, eddig egyértelmű és tiszta lenne a sor, ám csavart jelent benne az irodalomimádatom, nagy mértékű metafora-és (költői beütésű) hasonlathasználatom, a gondolatvilágomban gyakorta való elcsatangolásom, az elvont asszociációim, a mögöttes tartalmat, rejtett összefüggéseket illető észrevételem, ábrándjaim a jövő társadalmáról, az, hogy összességében, "átfogó képet" alkotva figyelek és jegyzek meg dolgokat. Ritka gondolatfoszlányaim közé sorolhatóak azok, melyek nem tarkítottak semmilyen zeneszám hangeffektjeivel, ha ez mérvadó. Ez alapján rám lehet húzni valamely skatulyát avagy abszolút köztesnek minősülök? Köszönet az esetleges olvasóknak és válaszolóknak!