S. O. S! most mi legyen?

Mindenekelőtt szerezz barátokat, akikkel könnyebb az élet és megbeszélheted a problémákat. Igyekezz megszüntetni azon tényezőket, amelyek miatt kiközösítés tárgya lehetsz, és közeledj az osztályodhoz.

Az anyagi problémák megoldás már más tészta, de az sem fog olyan szörnyűnek látszani, ha a társasági életed rendben lesz.

Az öngyilkosság véletlenül se forduljon meg a fejedben többször. Legyenek emberek, akikre számíthatsz és akik számíthatnak rád is, és akkor mindent másképp fogsz látni!

Túlzásnak tűnik, hogy minden osztálytársad áruló... talán kicsit több bizalmat támassz feléjük, légy elnézőbb... vagy legalább gondold végig, hogy valóban mindenki olyan-e! Esetleg gondolj bele, hogy nem vívtad-e ki valamivel azt, hogy ne kedveljenek annyira...

Egyébként osztályon kívül, más közösségekben, más helyeken is ismerkedhetsz, merj nyitni az emberek felé! Így is szerezhetsz értékes barátokat! Na és itt az internet is szükség esetén, a fentiek mellett, vagy ha az nem megy, akkor helyette. Pl. itt gyakorikérdéseken is találhatsz szimpatikus, esetleg hasonló sorsú illetőket.

Nyílj ki a világra!

Higgy nekem,az élet szép! :)

Mondjuk kezdd ott, hogy rendezed anyukáddal a kapcsolatodat. Keresd a társaságát, beszélgess vele sokat. Kerüld a konfliktusokat vele. Az említett anyagi gondok miatt valószínűleg nagyon frusztrált így téged is nehezebben tud kezelni. Légy vele elnéző, ha éppen rossz passzban van. Itt felmerül az, hogy miért pont neked kell elnézőnek lenned, amikor annyit szenvedsz. Nos eldöntheted, hogy önsajnálatba és öngyilkossági gondolatokba burkolózol, vagy egy kis erőfeszítéssel megpróbálsz kiszakadni ebből. Az erőfeszítés pedig a toleranciánál és kommunikációnál kezdődik.

Amíg el nem ballagsz legrosszabb esetben próbálj meg egyedül érvényesülni, egyedül felfedezni a szép dolgokat, azokat amik érdekelnek. Merülj el bennük. Ne másoktól várj megváltást. A serdülők nagyon gonoszak tudnak lenni és a saját komplexusaikat vezetik le másokon, azokon akikkel úgy érzik megtehetik. Ha kimutatod, hogy ez mennyire szarul esik annál rosszabb, mert táplálod a szadista hajlamukat. Biztosan akad 1-2 olyan osztálytársad, akivel lehet beszélni. Újabb erőfeszítés: próbálj meg nyitni feléjük és ha bántanak kérdezz rá, hogy miért teszik. Ne fészbukon és ne msn-en, hanem személyesen. Itt is neked kell rugalmasabbnak lenned, mert egy egész közösséggel kell megszerettetned magad. Ne akarj megváltozni miattuk, egyszerűen próbáld megmutatni a pozitív tulajdonságaidat. Ez nem fog menni egyik napról a másikra, hónapokba telhet, de kitartónak kell lenned. Esténként még sírni fogsz egy darabig, de reggel új napra ébredsz, közelebb a célodhoz és újabb lehetőség, hogy bizonyíts önmagadnak. :)

Ha az osztálytársaid továbbra is elzárkóznak keress barátokat máshol. Iskolán belül, menj el sportolni, ha az nem érdekel keress egy olyan területet ahol találsz olyat, akivel közösen érdeklődhettek valami iránt és ebből majd kialakul.

Tanulj meg nemet mondani olyan dolgokra, amiben úgy érzed kihasználhatnak. Ettől nem fognak kevésbé kedvelni és megtanulják hogy nem tehetnek meg bármit.

Ilyenkor több okból merül fel az öngyilkosság gondolata: egyrészt menekülés mindentől másrészt figyelmet és reakciót vársz a környezetedtől. Ha megölöd magad nem fogod látni a szomorú emberek arcát. Ha nem sikerül, mélyebbre süllyedsz mint előtte és utána már elég nehéz lesz elhitetni a környezeteddel, hogy igenis ugyanolyan normális vagy mint bármelyikük. Sajnálni, szánni fognak, de ez a legalapvetőbb emberi érzés és ezzel nem jutsz előre. Vagy tán azt szeretnéd, ha mindenki úgy gondoljna rád, hogy a depis öngyi csaj? Nem hinném. :) Elég szánalmas poszt. Az hogy azt hiszed ettől jobb lenne nem több egy hamis gondolatnál.

Szóval azt tudom tanácsolni, hogy szedd össze magad és kezdd el a kemény munkát.

Fél év múlva pedig várok ide egy választ, hogy hol tartasz. ;)

Kitartás!

Menj oda anyukádhoz, és mond meg neki, hogy egyedül érzed magad, nincsenek barátaid, és legalább rá szeretnél számítani. Próbáld vele rendezni a kapcsolatot.

Ha anyuddal kibékültetek, mond meg neki, hogy a suliban senki sem szeret. Ha általánosba jársz, akkor már nem sok idő van hátra az osztállyal, ha gimis, és valóban így gondolod fontold meg az iskolaváltást. Próbálj új közösségeket keresni, pl. különórák, keress valamit amiben jó vagy, vagy amit szeretnél megtanulni. Ez lehetőleg ne a suliban legyen. Facebookon, vagy bárholj, beszélgess a régi barátaiddal.

Az öngyilkosság semmire sem megoldás. Eldobod az életed, és anyukád, aki a veszekedések ellenére is szeret, ott fog állni, teljesen összetörve, mert te soha többé nem öleled át, nem beszélsz vele, nem foghatja meg a kezed. Sok beteg ember bármit odaadna az egészséges életért, amit te csak úgy eldobnál magadtól. A legjobb, amit erre a problémádra tudok ajánlani, hogy nézd VÉGIG az alábbi videót. Ha kell többször is. Nekem ez mindig erőt ad.

http://www.youtube.com/watch?v=HFmQTT87nmc