Nektek nem fáj hogy soha többé nem lesztek kis gyerekek?

Nem mentünk sehova húsvétkor most mert pont úgy jöttek ki a dolgok . Itthon voltam kivittem sétálni a kutyusom 1 kicsit. A mamámék háza fele mentem aki meghalt már vagy 4 éve. Odaértünk megálltam és előtört belőlem 1 csomó régi emlék ... Mikor még óvodás meg kisiskolás voltam mennyit időt töltöttem ott mindig mondtam mamámnak hogy csináljon főtt tojást, tesómmal mindig bunyóztunk , vártam hogy jöjjön értem anya és hozzon nekem valamit vagy csak hogy lássam végre :) annyira jó volt nem lehet leírni ezeket a dolgokat annyira jó visszagondolni rá... és elgondolkoztam rajta ott álltunk vagy 15 percet hogy ez már soha többé nem lesz kész vége megszűnt. Pedig annyira jó lenne még ott lenni most se vagyok öreg 19 éves és ráadásul fiú de annyira rossz hogy tudom hogy már sose fog visszajönni az az idő. Nektek nem szokott ez eszetekbe jutni?