Te alapjáraton rossz-, vagy jóindulatú embernek tartod magad?

Úgy gondolom sok jó indulatú vagyok, legalább is sok emberhez képest akiket ismerek.

"sajnos" túl jóindulatú is vagyok... Konfliktusom viszont nem volt még senkivel:) Büszke vagyok magamra, mert bántó szavak, stb egyáltalán nem izgat. Vissza szólok persze, fellépek, ha tényleg muszály, nyugodt, higgadt ember vagyok. Nem tudnak, "semmivel" felhúzni.. nem tudom hogy 20/F melegszívű ember vagyok... erre is "büszke "vagyok

Embertől függ. Nem tudok mindenkivel jóindulatú lenni. Könnyen megsajnálom az embereket, de a sajnálatot én nem mondanám jóindulatnak. Viszont elég szókimondó vagyok, úgyhogy azzal, akit nem bírok, rosszindulatú vagyok. De szerintem senkit sem lehet csak úgy beskatulyázni, hogy na, te most akor jó-, te meg rosszindulatú vagy.

Így van előző... Nekem is vannak rossz napjaim, és vannak emberek, akiket hát eléggé... nem szimpatikusak na, 2-3 osztálytársammal sem vagyok úgymond jóban de észreveszem, hogy társaságban nagyon sokat nevetek, az említett osztálytársakkal is, és minden negatív gondolatom megszűnik velük kapcsolatban, egyszerűen olyan jó érzés. AZ emberek felé, egyáltalán nem rossz szándékkal közeledem, nevetségesen hangzik, de "emberszerető" ember vagyok,tényleg... az a baj hogy sokan, ezt nem veszik észre... bunkó flegma, nagyképű is lehetek, de az nem én lennék... én nem ilyen vagyok, ezért is nem találom a hangsúlyt 2-3 osztálytársammal, ráadásul velük vagyok egész nap.. xD

Attól függ. Akiket szeretek, azzal jóindulatú vagyok, akik nem érdekelnek, azokkal semleges, akik meg nem értik meg, hogy nem érdekelnek, azokkal rideg. Ha azt nézzük, hogy leginkább magam és a szeretteim tartom fontosnak, nem akarom más bajait a vállamra venni, mindenkinek segíteni, stb akkor lehet rosszindulatúnak gondolnak.