Ez nevezhető jó tulajdonságnak?

Szóval... Nem tudom, hogy ez jó vagy nem, de én akármit és akárkit meg tudok sajnálni. Egy kis állatnak sem okoznák fájdalmat. Nem bántanék meg semmit. És ha valami hozzámnőtt. Pl. telefon, gép, pendrive, mp3 lejátszó, tv, ágyam, még a ceruzám is amivel írok. Ha valamelyikük eltűnne, vagy menthetetlen lenne én abba beleőrülnék. Ma apa leejtette a telefonját és sajnálom, hogy el rontotta a képernyőjét. Mielőtt mindenki buz!zna, meg a hasonló... Először is 16/f. Nem papucs, nem alamuszi, nem takonypóc, stb. :) csak én bármit meg tudok sajnálni... De ha 1x valaki megbánt, azt le se szarom. Van az osztályomba egy fiú, akinek az egyik cigó osztálytársam el lopta az ennivalóját :S rohadna meg ott ahol van. Na őt nem sajnálom. Szóval csak annyit szerettem volna kérdezni, hogy ez a sajnálgatós izé az jó tulajdonság? Amúgy nem sírok, vagy valami, nem vagyok érzelgős xD.. Csak az a dolog hiányzik, ami elromlott, eltűnt, syb.