Gyávaság-konfliktuskerülés- vagy minek nevezhető?

Nagyon jó az, hogyha ezt így észrevetted és körülhatároltad. Ez az első lépés. Sajnos mindannyiunkban van ilyen, hogy félünk a vitáktól, félünk a konfliktustól, mert féltjük a szeretettségünket, értsd úgy: "mi lesz, ha engem valaki utálni fog, vagy neheztelni fog rám", illetve a kudarctól való félelem, azaz: "mi lesz, ha nem érem el a célomat és felsülök". Ez a kudarckerülés is egy természetes emberi reakció. Ezen úrrá lenni tudatos rákészüléssel és gyakorlással lehet. És engedd azt is magadnak, hogy hibázz. Nem kell az első alkalommal tökélyre törekedni. Először próbáld kisebb horderejű dolgokkal: vegyél a közértben egy lejárt szavatosságú dolgot és csak a pénztárnál vedd észre. Reklamálj bátran és meglátod, meglesz az első sikerélményed. Ha ez megvan, akkor megpróbálhatod az összes gondot felszámolni napról-napra. Az sem baj, ha megkérsz valakit, aki eljátssza egy ellenérdekelt fél szerepét és rajta gyakorolsz. Bele lehet jönni és egy idő után eléred, hogy nem leszel panaszkodós, nem leszel unszi az indirekt közlésekkel, hanem udvariasan, de határozottan a sarkadra tudsz állni. Jó gyakorlást és sok sikert! És fő a fokozatosság.

Ha ilyen apám lenne vígan ugrálnám körbe féllábon egész Magyarországot.Nem cinikusan mondom,hanem igenis komolyan.