Idén 27 éves leszek és habár tudom, ez nem a világ vége, mégis rettentően megijeszt és elkeserít. Mások hogy küzdenek meg az idő múlásával? (Lány vagyok. )

??? 27 évesen ennyi eszed van? (Meg ennyi az össz problémád?) Ha ez megnyugtat: ha ez elmúlik, már soha többé nem leszel 27 éves!

"tudatilag kortalan" ez nem épp bók volt. Talán ideje lenne felnőni és nem ilyen hülyeségeken gondolkodni.

valószínűleg azért nyomaszt az idő múlása, mert közben te nem haladsz az életeddel, nem? és ez alatt az önmegvalósítást értem, azt, hogy olyan dolgokat csinálsz, amikre tényleg, szívedből vágysz. magamból indulva ki legalábbis, mert néha én is így érzek, de csak ha úgy látom, hogy épp nem halad semerre az életem, csak a munka, a hétköznapok.... akkor van idő ilyeneken agyalni, amikor nem azt az életet éled, amit akarsz.

A tudatilag kortalan, bizony az bók, legalábbis nekem. Ugyanis ez azt jelenti, hogy nem vagyok begyepesedve az életkoromba, tudok gyerek lenni, kamasz, fiatal felnőtt, és a koromnak megfelelő is, ha a szituáció azt kívánja meg.

" Ne a haláltól félj hanem a meg nem élt élettől. "

A 4. válaszadónál van a kulcs szerintem. Én 29 lettem, s sosem örültem, hogy múlik az idő, de ez persze nem is keserít el, ha tudom, tart valahová az életem. Gondolom, nem az idő múlása zavar csak, hanem a sokszor kimondatlan társadalmi elvárások (pl. karrier, gyerek). Ha úgy érzed, hogy úgy élsz, ahogy szeretnél, akkor ezekkel próbálj meg nem törődni; ha nem úgy érzed, az a gond, s akkor a saját életeden kell változtatnod.

Az öregedés változás. Az ember eleve pusztulásra ítéltetett. Ezeket csak el lehet fogadni szerintem.

a kérdés felvetése óta eltelt újabb 3 év... élsz még? hogyan?.... na valahogy így éltük mi is túl :)