Miért nem emlékszem sok mindenre? HELP ME! (bővebben lent. )

Szia!

Én 26 vagyok és ugyanez a problémám ,mint Neked,csak Én tudom az okát :)

Én nagyon sokat buliztam és a haverokkal ittuk részegre magunkat,és volt rá példa hogy rólam meséltek a többieknek (vagány arc voltam),és Én is csak nézek hogy hú dejó ,volt ilyen is... :) Mondjuk még ,ez sokkal jobb ,minthogy a pia miatt kiesik a fél estéd és nemtudod hogy hová veszett el egy teli zacsi tartalma,és nemtudom hogy melyik lánnyal és hogy milyen is volt(remélhetőleg lánnyal :) ).

Ezek közül kereshetsz megoldást szerintem .

[link]

üdv!

Nos, így újból elolvasva a fő kérdésed + a további hozzászólásaid + azt a hozzászólást is amit az én kérésemre írtál ( amit köszönök amúgy ), sokkal világosabb a problémád.

Előszőris, amiért kértem, hogy írj pár sort a gyerekkori kellemtlenségekről az azért volt, mert azoknak nagyon fontos szerepe van a te helyzetedben. Érdekesnek nem érdekes ( hogy az utolsó kérdésedre válaszoljak ), azonban nagyon jelentős. Az, hogy mennyi ídő telt el közöttük nem számít és a részletek sem számítanak igazából.

Viszont azt mondtad, hogy vannak rosszak és erősebben a rosszak maradtak meg. Azt is írtad, hogy az a kevés emléked is ami van az főleg " vacak ", illetve, hogy van " pár szép emlék is, de azokat is rontja 1-1 rossz ". Meg azt is írtad, hogy kicsit szoc. fóbiád van. Ezekből az adatokból mind egy elég tiszta következtetést tudok mostmár levonni.

A te rendellenességed ( ez az emlékezetzavar ) nem kifejezetten orvosi okokból ered, tehát orvoshoz menni ( ahogy az egyik válaszoló javasolta ) szükségtelen. A te problémád gyökerei a múltbeli eseményekben található.

Amikor SOROZATOS kellemetlenségek érik az embert akkor mindenki másképp reagál. A te reakciótípusod azon alapszik, hogy a tudatalattid egyfajta védőmechanizmust alkalmaz, ez a felejtés. Természetesen nem 8-10 éves kor alatti felejtésre gondolok, hanem 8-10 éves kortól felfele, mert ez alatt természetes a felejtés, e felett azonban már nem annyira. Namostmár, ez a felejtési mechanizmus nem szelektív, nem válogat a jó és rossz élmények között, egyformán töröl nagyon sokmindent az emlékezetből. Miért ? Azért, hogy megvédjen olyan dolgok emlékezésétől, amelyek nincsenek jó hatással rád. Legalábbis ez volna a cél. Ez a védőmechanizmus azonban nem működik tökéletesen, amint te is észrevetted. Ezért van, hogy " össze-vissza vannak emlékeid ", ahogyan te is írtad, mivel a tudatalatti próbálja a víz fenekére húzni az emlékeket, de van amikor azok mégiscsak a felszínre jönnek. És ezért van ez a zavar, mert sokszor a tudatalattid harcol a tudatos oldaladdal, ugyanis az egyik rejteni próbálja az emlékeket, a másik pedig felszínre hozni őket. Akkor működne tökéletesen a feledési mechanizmus, ha nem volna tudatos oldalad vagy ha komoly balesetet szenvednél. Akkor lehetséges volna, hogy tényleg sokmindent elfelejts, így viszont az van amit te is tapasztalsz: zavar, homályosság és emlékfoszlányok.

Ez csak azért volt, hogy megértsd, hogy mi is van veled.

A megoldással kapcsolatban: a múltbeli emlékeket már csak elég nehezen tudnád a felszínre hozni és talán nem is érdemes foglalkozni vele. Állítólag vannak technikák, melyek segítségével minden emléket a felszínre lehet hozni, de ez a ' tudomány ' megkérdőjelezendő, ezenkívül hosszadalmas, nehéz és értelmetlen is véleményem szerint, ugyanis olyan mértékben kellene a múlttal törödnőd, hogy nem volna ídőd a jelenre. Ha nincs ídőd a jelenedre akkor a jövődben is arra számíthatsz, hogy a mostani ídőszakra nem fogsz emlékezni és amint látod ez láncreakciót vált ki: addig nem fogsz emlékezni az eseményekre ameddig nem kezdesz el összpontosítani a jelenedre.

Az én javaslatom: a naplóírás jó tipp volt az egyik válaszolótól, azonban nem feltétlenül szükséges. Viszont az alábbi dolgok annál is szükségebbek: minden nap végén fejben összpontosítsd mindazt ami történt veled. Ezt igazából az emberek 80%-a csinálja azoknak, akik jól emlékeznek a napjaikra, ugyanis ez kiváló gyakorlat a memóriának. Ha minden nap végén összegzést végzel a napi eseményekről akkor hetek után már automatikusan fog jönni, hogy ezt tedd, ezenkívül tisztábban fogsz emlékezni akár arra is, hogy hetekkel/hónapokkal ezelőtt mi történt. Arról már nem is beszélve, hogy mindig jó az eseményeinkkel " elszámolni ", akárcsak a pénzzel. A pénzzel sem szórakozásból számolunk el, hanem azért, mert tudjuk, hogy ezáltal okosabban tudunk vele gazdálkodni.

A másik fontos dolog: tudatosuljon komolyan benned az, hogy jelenleg te tényleg " felejtésre vagy programozva ". A tudatalattit nem tudod közvetlenül elérni, de ha tudatosan akarod azt, hogy igenis emlékezz holnap is a mára, illetve jövő héten is a mostani hétre, akkor a tudatos részed üzenni fog a tudatalattidnak és ídővel már nem fogod érezni ezt a felejtési kényszert, azonban ehez türelem kell. Gondolj arra, hogy az a tudatalattit valójában nagyon meglehet terhelve, ha ilyen mértékben elfojt szinte minden emléket és ídőre van szüksége, hogy átálljon másik rendszerre. Ídő kell hozzá, de elérhető.

Tehát összegezve:

1. Minden nap végén összegezd a napi tevékenységed

2. A nap folyamán legyél " ott " ahol éppen vagy ( ne álmodozz, ne töprengj, ne legyél néhány centivel a föld felett, hanem éld át maximálisan minden perced, hogy belerögzüljön az egész lényedbe az, hogy most éppen sétálsz vagy olvasol vagy szórakozol vagy bármi )

3. Legyél tudatában annak, hogy igen képes a tudatalattid elfojtani sokmindent. Főleg ha azt észleli, hogy baj van. És a tudatalatti nagyon erős, azonban ha többszöris ráhangolódsz arra, hogy igenis érezni akarsz minden percet, minden cselekedetet, minden érzelmet, függetlenül attól hogy jó vagy rossz, akkor előbb utóbb már nem fogsz elfojtani semmit, mert az elfojtás csak addig működik amíg van miért elfojtani dolgokat. Amikor eltűnik a félelem, az aggódás, nyugtalanság, stb., akkor a tudatalattid is felenged és már nem kényszerül arra, hogy radír módjára eltörölje az emlékezeted nagy részét.