Traumám van a promóciós lányoktól, mert az exem egyszer a fejemhezvágta, hogy lehet hogy azok jobbak, de ő engem szeret. Az a baj, hogy ezt a dolgot ráhúzom a mostanira is, mit tegyek?

Az húzott fel, hogy te ilyen instabil hisztérika vagy, engem (meg a többi nőt) meg jól egy kalap alá vesznek veled azok a fiúk/férfiak, akiknek volt már dolguk hozzád hasonlókkal.

Nem, nem vagyok tökéletesen megelégedve magammal, de teszek azért, hogy a "hozott anyagból" kihozzam a legtöbbet.

Pofára meg nem ejtettek soha, mert tudok vigyázni magamra (meg egyébként is sérthetetlen vagyok :P)

jaj, ne is mondd, tényleg mintha etust, a tökéletes, makulátlan NŐT hallanám:DD

a pofáraesés az élet velejárója, akivel még nem történt, az nem menő, hanem nem élt! pont attól leszel erős, ha igenis padlóra kerülsz vmi miatt, de fel tudsz állni! és nem attól, hogy hangoztatod, hogy milyen erős vagy! gyengének lenni, beismerni a gyengeségeket az igazi erősség!

"igenis padlóra kerülsz vmi miatt, de fel tudsz állni! és nem attól, hogy hangoztatod, hogy milyen erős vagy! gyengének lenni, beismerni a gyengeségeket az igazi erősség!"

Most te meg akarsz engem győzni? :D

Az, hogy ki mennyire él/élt, azt hagyjuk. Mindenkinek mást jelent az élet.

Nekem pl azt, hogy lazán fogom fel az embereket, emiatt nem szenvedek semmitől.

Nehogy azt hidd, hogy ez teljesen magától jött, régen azt hittem, hogy az a normális, hogy egy kapcsolatban állandóan féltékenyek vagyunk egymásra. Ugyanis mindenhol azt hallottam, hogy aki nem féltékeny, az nem is igazán szereti a párját. Aztán kiderült, hogy akkor is megcsalhatnak, ha féltékenykedsz. Pedig te aztán hűdenagyon szereted őt, meg ő is téged. Én még meg is tudtam bocsájtani. Szétmentünk ugyan 2 évvel később, de nem emiatt.

Szóval kicsit lazábban! Tovább és jobban élsz...

Azt, hogy Etushoz bármi közöm is lenne, tagadnám. Bár ő még egészen értelmesnek tűnt itt a sok lelki sérült között.