Ez mitől lehet hogy valaki fiatal korában (10-12 éves) leszarja mások negatív róla alkotott véleményét nekem még,18 évesen sem megy?

Nem biztos, hogy jó az, ha leszarod mások véleményét. Egyfajta egyensúlyt kellene találnod, egy olyan állapotot, amikor mások elfogadnak, de te is elfogadod magadat. És fontos, hogy azért ez ne kerüljön túl sokba (pl. jó, ha nem kell egy költséges hobbit űznöd, vagy naponta három órán át otthon takarítanod ahhoz, hogy elfogadjanak).

A negatív véleménynek különböző fokozatai vannak. Ha százból egyvalaki azt mondja, hogy ő rühelli a cigányokat, te meg cigány vagy, akkor ezen túl kell tenned magad, hiszen ellene úgysem tudsz mit tenni. Ha viszont az összes ismerősöd azt mondja, hogy a bajusz nem áll jól neked, akkor lehet, hogy érdemes rájuk hallgatnod, már csak azért is, mert nem akarsz mindenkivel egyszerre összeveszni egy bajusz miatt.

Mások véleményén tehát nem kell túllépni, ellenkezőleg, ezek értékes információt jelentenek. Hiszen te nem látod magadat kívülről, kénytelen vagy ilyen véleményeket is felhasználni, ha azt akarod megtudni, milyen ember vagy. Ha olyan ember, aki nekik nem tetszik, akkor vagy őket kell lecserélni (akik a negatív véleményt mondják, tehát a baráti társaságodat vagy a munkahelyedet), vagy pedig neked kell megváltoznod.

Az biztos, hogy az állandó zrikálás nem jó, ezzel valamit kezdened kell. Csak azt kell eldöntened, hogy benned van a hiba, vagy abban, aki a negatív véleményt mondja.

Ha elfogadsz még egy jótanácsot, a múltat hagyd a fenébe. Most 18 vagy, az, hogy mi történt hatodikos korodban, a pszichológusodat talán érdekli, de a mostani környezetedet nem annyira. Azzal foglalkozz, hogy most milyen problémáid vannak, és most milyen emberek vesznek körül, és most miket mondanak neked. A múlt már nem alakítható, a jövőd viszont igen.