Személyiség vagy nem kérdése? Baj ha iyen vagyok?

Örülj neki, hogy ilyen vagy! Egyáltalán nem "lányos" viselkedés, csak azt mutatja, hogy van egy kis eszed ;) Az emberek alapból társas lények, szeretik megbeszélni a gondjaikat másokkal. Ez így rendben is van. Ameddig neked ez így jó, ne foglakoz a negatív megjegyzésekkel.

Magadba fojtani? Hát ezt meg ne fogadd.persze úgy mindenki szemében erős maradsz ja...aztán meg ez belűről felemészt.Nagyon jó hogy meg tudod beszélni másokkal az ilyeneket.Nekem is van/volt egy ismerősöm ő is 16 éves srác mégis mindent megbeszélt velem,én inkább tisztelem benne hogy képes ezekre mert én neki is csak nagyon soká nyíltam meg lány létemre,amit meg is bántam,mert mikor végre megnyíltam neki,utána elég hamar elvesztettem (más jellegű probléma miatt...) és most megint nagyon egyedül vagyok.:/ szóval szerintem örülj neki hogy beszélhetsz valakivel,és 'használd ki' (márhogy ne az embert hanem élj a lehetőséggel) hogy vannak,amég vannak.(: ők igazi barátok.(:

Ez csakis személyiség kérdése. Szerintem az, ha valaki fel meri vállalni a problémáit, egy erős személyiségre vall. Ha valaki magába folytja, akkor viszont vagy belülről gyenge, nem meri mások előtt felvállalni, vagy csak egyszerűen nincs senkije aki meghallgatná. Mindenképp jobb ha megbeszéled, én is ezt szoktam tenni. Nekem összessen 1 ember van, aki hajlandó meghallhatni és segíteni ha esetleg kell, de nekem ez bőven elég. Én azon az állásponton vagyok, hogy kellenek igaz barátaid és haverjaid is, mert mindkettőre szükség van, csak a haverok idővel cserélődnek. Ne hallgass a barátodra, esetleg annyit tegyél hogy vele nem beszélgetsz ilyenekről ha nem akar, főleg ha egyébként is van más akivel meg tudod beszélni, akkor ne erőltesd rá. 17/F