Mért vagyok szürke kisegér? Mit tehetnék, hogy ne legyek az?

kissé csendes lány vagyok, nem tudom érdekes sztoriként elmesélni az embereknek az életem jelentéktelen eseményeit, nem vagyok közvetlen, aki bárkihez oda tud menni felszínesen trécselni, vihogni, nem tudok kezdeményezi, bár szeretnék barátokat, de nem tudom átadni magam (hogy is mondjam, nem tudom, mit mondhatnék, mit adhatnék magamból). Volt, hogy megpóbáltam csakazértis beszélgetni, de abból meg az lett,hogy a semmiről beszélek ódákat, és ezt úgy, hogy az én esetemben ez az embereknek fel is tűnik, és akkor meg ezért zavarja őket a puszta létem is. Az erőltetettség tényleg visszataszító, de mit tegyek? (azon kívül, hogy ne sajnáltassam itt magam)=]

Elég tesze-tosza, kis határozatlanka vagyok, sőt még rohadtnaív is, (hogy a konfliktuskerülésről már ne is beszéljek), gyakran elbambulok, álmodozom,nem veszem észre, mi történik körülöttem. Ebből gyakran származnak ciki helyzetek, amikor félreértek valamit, és hülyén válaszolok (nem tanároknak, osztálytársaknak) Így az osztályból gyakorlatilag mindenki cökkent értelműnek néz, sokan így is kezelnek. Van egy-két ember, akivel szoktam beszélni, de igazi jó barátaim nem igazán vannak. Szeretek értelmes témákról vitatkozni, szeretnék intelligens, határozott nő lenni, akinek mindenről van véleménye, bármiről lehet vele beszélni, és tud önmagáról is érdekesen mesélni.

15/L