Hogy változtathatnék az önzőségemen?

Nem baj, ha olyan szinten önző vagy, hogy nem adod oda a cuccaidat másoknak. Vagyis először ismerd meg az a személyt, akinek odaadod a cuccaidat! Kiskoromban én is ilyen smucig voltam (és még most is), csak mert tényleg tönkretették a cuccaimat, ha odaadtam nekik, akkor nem adták vissza, hanem rinyáltak is (igen, még idősebbek is XD), vagy tönkretették, vagy nem engedték, hogy használjam, csak akkor, amikor ők megunták. UGYE itt tizenkettő-tizenháromévesekről van szó, és ilyen általános használati tárgyakról, mint például telefon, vagy MP3-as. Én meg b'sszus nem mondhattam azt, hogy add ide, tönkreteszed (mindig az lett a vége), mert amikor elvettem a másiktól, elkezdett rinyálni, hogy én milyen izé, meg izé vagyok. Telefonba megnéztek mindent, névjegyzék, személyes képek, üzenetek, aztán meg fényképeztek, kameráztak, mindent megnyomkodtak. Ha nagyon hivatalos akarok lenni, akkor beletiportak a magánéletembe! NA NEKEM EBBŐL ELEGEM LETT. Nem adok senkinek semmit, mert tudom, hogy tönkreteszik az olyan dolgokat, amit én vagy a szüleim a megdolgozott pénzükből megvesznek, és amiket én addig szépen tartottam, ők vagy elejtik, vagy tönkremegy, utána megy hogy bocsi jajj annyira sajcsizom... majd veszek helyette neked a büfébe valamit. Lehet hogy én veszem túl komolyan, de engem nem érdekel, ha a legizébb trágár szót is mondanak rám, tőlem nem kapják meg! Nem is próbálok magyarázkodni nekik. Ha a tanárnak mondják, akkor a tanárnak ezt megmondom, hogyha nem ért meg, akkor is. Az osztálytársaim olyanok, hogy az ilyet nem lehet nekik megmondani, mert elkezdnek nyávogni, meg ugye aztán - nem fogják fel... XD

Nem tesz rosszat az karmádnak, magyarázd meg mindenkinek, hogy ezért meg ezért nem adod oda neki, és hogy erre vigyázzon, amikor használja a valamit, tárgyat, bármit... Ha így se érti meg, akkor ... ne adj nekik semmit. Úgy látszik, akkor csak azért van veled, mert jó a cuccod. És ne is próbálj meg neki magyarázkodni! Nincs értelme.

Nem baj az ilyen fajta smucigság (mi? ez nem is az!), apukádnak meg igaza van, vigyázz a cuccaidra, mert a mai gyerekektől kitelik, hogy dobálják, megnézzék, stb. a cuccaidat!

Persze ezzel nem azt mondom, hogy minden gyerek olyan, csak hát... én minden nap olyanokkal vagyok körülvéve...

Érdekes felvetés.

A karmádnak az lenne a legjobb, ha nem ragaszkodnál az anyagi javakhoz, és az XY személytől esetlegesen várható haszonhoz. Úgy is lehet élni, hogy rábízod magad az Életre és elfogadod a kártyát, amit leoszt neked.

Nem hiszem, hogy bármiféle lemondással járna a dolog, épp tegnap gondolkoztam rajta, hogy most az életem minden darabkája a helyén van és boldog vagyok :) 2-3 éve alkalmazom ezt a módszert, eddig úgy tűnik, sikerrel :)

Csak annyi a lényeg, hogy ne ragaszkodj. Ha valamire szükséged van, az mindig érkezni fog. Nekem a biztonság-érzet megtartása miatt kell ez a tudat, de sosem számolgatom, hogy kitől mikor mit kaphatok. Általában váratlanul érkeznek ezek a dolgok és mindig pont akkor, amikor tényleg szükség van rá :)