Irigy vagyok? Vagy lelki sérült?

Ha az életkorod 50 év felett van akkor tényleg szinte lehetetlen megváltoznod. De szerintem te kb. 20 körüli lehetsz, az idősebbekhez képest neked nagyon könnyű lenne megváltoznod, csak hát ugye még könnyebb sajnálkozni magunkon és a partnertől is sajnálkozást várni. Pedig így sose lesz boldog kapcsolatod (ha össze is jössz valakivel, egy idő után elege lesz a folyamatos siránkozásból, jogosan).

"5 év alatt sikerült rájönnöm, hogy irigy vagyok ezekre az érzésekre, mert én nem tudok ilyen érzéseket kimutatni."

Most őszintén: nem tudsz vagy nem mersz? Mert egyáltalán nem mindegy! Mindenkinek vannak érzései, neked is, csak te valószínűleg másoknak való megfelelni vágyásból nem mered szóvá tenni ha valami tetszik vagy nem tetszik neked. Ezen pedig csak te változtathatsz!

Persze ha ezek után is tagadod a tényeket akkor tényleg siralmas jövő előtt állsz...

Az vagy akinek érzed magad!

Mélyedj bele e pszichológiába, (Brian Tracy -PHoenix seminarium) hallgasd meg, és jobb lesz, ha Hiszel magadban! Úgy sincs más dolgod, unatkozol, töltsd le, hallgasd meg x)

ezt most nem értem, ha képes vagy irigységre, akkor képes vagy érzelmekre...

szerintem ha szerelmes lennél valakibe, akkor lennének pozitív érzelmeid és boldog lennél, csak ezzel az a baj, hogy csak akkor lennél boldog, amikor pont jársz valakivel, az ilyenekből lesznek a társfüggők... menj terápiára, az rendbetesz :)

Nem vagy lelki sérült, teljesen átlagos vagy. Sokan nem tudják/akarják kimutatni az érzéseiket (ami nem egyenlő azzal, hogy nincsenek is érzéseik), ettől még lehetnek jó emberek, lehet barátnőjük, aki szereti őket. Az irigység is normális, mindenki szokott néha irigykedni, csak ezt nem szabad kimutatni. Meg nem szabad hagyni, hogy állandósuljon.

Inkább jó dolgokkal foglalkozz, például sportolj valami jót.