Mit lehet tenni, ha akkora gátlásaim vannak, hogy az érzéseimet még magam előtt is szégyellem?
Naplóba nem merem leírni a dolgaimat.
Az a tipikus csendes sem vagyok. Nem szeretem az üres locsogást, elvagyok magammal, szeretek egyedül lenni. De ha kell, akkor kiállok akár több száz ember elé, spontán előadásokat tartok, kiállok magamért. Szóval ez nem lehet az ok.
Mit csináljak, hogy oldódjanak ezek bennem ?
úristen, nagyon irigyellek:O h tudsz csak ugy "spontán előadást" tartani? :OO én alig birok megszolalni tömeg előtt:S:S
amugy nem tudok választ, bocsesz.
Néha az én fejemben is megfordul az, hogy úristen de gáz amiket érzek, hogy lehet ilyeneket érezni, tiszta égő. De aztán úgy vagyok vele, hogy mivel másnak nem mondom el, így csak én tudok róla, és mivel ezek az én érzéseim, semmi okom nincs szégyellni őket.
22/L
nemvagyokmaris ! Köszi, szerencsére sosem okozott ez gondot :) Magabiztos fellépés kérdése az egész. Nem kell félni az emberektől.
Igen, bennem is felmerül, hogy mekkora égő, hogy ezeket érzem...
Köszi!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!