Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Depressziós lettem. Mit tehetek?

Depressziós lettem. Mit tehetek?

Figyelt kérdés
Úgy érzem hogy nincs értelme az életemnek. Minden olyan rossz. Minden ott kezdődött hogy tavaly a továbbtanulásnál a szüleim nem engedtek oda jelentkezni ahova nagyon szerettem volna. Egy évet megcsináltam egy olyan egyetemen, olyan szakon amit utálok. Most passziváltatnám magam és átmennék a másik egyetemre, de senki nem támogat benne itthon. Amúgy egy kisvárosban élek, nincsenek se rokonok itt se barátok. Mindenki kb 200 km-re lakik. Egész nap itthon ülök, és sírok, nincs hova menni. És úgy érzem már belebetegedtem ebbe, nagyon el vagyok keseredve. A szüleim kb semmibe néznek, nem hiszik el hogy képes lennék lediplomázni, önálló lenni, stb. Pedig normális gyereknek tartom magam, nem járok bulizni, nem dohányzok, nem pasizok, szorgalmas vagyok. És már depis is. Most mit tegyek? Adjam fel amiről 5 éve álmodozok? És maradjak egy olyan szakon amit utálok, és a munkámat is utálni fogom?
2011. júl. 30. 15:47
 1/8 anonim ***** válasza:

Mi az,hogy a szüleid döntik el,hogy melyik egyetemre mehetsz. Én a helyedben már rég beolvastam volna nekik.

Nem bántásképp,de elég engedékeny vagy,hogy úgy táncolj,ahogy ők fütyülnek.

Barátkozni bárhol lehet,akár séta közben is. Csinálj magadnak egyedül programokat,nem kell mindenhova emberekkel menni. Sétálj,olvass,keress magadnak közösségi hobbit,vagy bármit,ahol emberek közt lehetsz. Ha van egy érdeklődési köröd,azzal könnyebb máris barátkozni olyanokkal,akik ugyanazt szeretik,mint te. :)

És ha ilyenek a szüleid,keress távolabb egy egyetemet,főiskolát,ahol kollégista lehetsz,és máris közösségbe vagy. :)

2011. júl. 30. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Passziválj és menj el dolgozni. Költözz külön a szüleidtől. Így adsz magadnak egy évet, hogy átgondold, mit is akarsz. És ha nem azt akarod csinálni, ahova jársz, akkor minél előbb iratkozz ki és add be a jelentkezést oda, ahova szeretnél menni.
2011. júl. 30. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:

Igen, az a tervem hogy keresek valami munkát és újraérettségizek, jelentkezek jó messze egyetemre. De egyszerűen anyukám megtiltja hogy oda menjek, apukám pedig végig se hallgatott hogy mit szeretnék a jövőben, mert őt ez idegesíti... Sose szóltam nekik vissza.

Ja, és azt kifelejtettem, hogy úgymond édességbe fojtom bánatom. Napi 1 tábla csokit elfogyasztok. Van hogy kettőt. Attól függ mennyire érzem magam rosszul. És nem hízok tőle, vékony vagyok.

2011. júl. 30. 16:04
 4/8 anonim ***** válasza:
25%
A szüleid csak ezt az 5 évet kérték tőled semmi mást! Ha szorgalmas vagy tényleg akkor arra nem gondoltál, hogy elvégzed ezt a valamit és utána még azt csinálhatsz vagy azt tanulhatsz amit akarsz? Azzal, hogy depressziós lettél most mi lett jobb? Ülj már le és beszélj a szüleiddel, szerezz barátokat, járj el bulizni, de attól tanuljál rendesen! Ne hagyd már el magadat!!! Most már diplomázz le és mért nem szerzel egy albérletet vagy valami, ahol képes lehetsz önállósodni? Akarjad, mert ha sírsz egész nap a szobádban, arra előbb vagy utóbb mindenki rá fog unni, szerintem már ezért nem érdekli a szüleidet sem! Csináld! És szomorú, hogy erre másnak kell rávilágítania! A depresszió komoly dolog, és mielőtt ostoba gyógyszerekkel kezded magadat tömni, ragassz fel egy mosolyt az arcodra, és mindent bele. Tudom, hogy könnyű ezt mondani, de csak a saját dolgodat nehezíted ezzel a szomorkodással minthogy egy kis erőt veszel magadon!
2011. júl. 30. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
100%

ha a szüleid ilyen ostobák, csak azt tudod tenni, hogy gyámságot kérsz, vagy ha elmúltál 18 akkor nincs beleszólásuk és önálló életet kezdeni, esetleg örökbefogadtatni magad, pótszülőket keresni akik támogatnak.


vagy hagyhatod hogy elnyomjanak és ez egész életed egy szenvedés legyen.

2011. júl. 31. 09:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

dettó ugyanez volt a problémám, annyi különbséggel, hogy nálunk amit nem úgy csináltam, ahogy a szülők akarták, úgy a lelki terror mellett még testi fenyítést is kaptam... de én a sarkamra álltam és minden nélkül otthagytam őket. szó szerint minden nélkül. a saját fejem után mentem. nehéz volt és hosszú időbe telt persze mire összeszedtem magam, de azt tanultam, amit akartam, azt csináltam amit akartam, és jelenleg van egy fantasztikus munkahelyem, abban a munkakörben dolgozok, amiben akartam, qrva jó a fizetésem, és boldog életet élek. a szülőknek kb 3 évig tartott ennek az elfogadása, de hál'isten rájöttek arra, hogy nem nekik kell élniük az életem, hanem nekem, saját magamnak.


egyáltalán ne keseredj el, sőt ez adjon neked akaraterőt. a változtatás motiváljon! légy az aki lenni akarsz, senki, de senki nem gátolhat meg benne! igazából még csak most fog kezdődni az életed, amit ha már most elrontasz azzal, hogy hagyod, hogy mások irányítsanak, úgy ennél csak még nehezebben fogod tudni helyrehozni és elindítani. Csernus pedig sokba kerül ;)


ha gondolod, tudok adni tippeket, hogy én mit, hogy csináltam, hátha segít. küldj nyugodtan privit és megosztom veled a tapasztalataim.

2011. aug. 6. 00:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

Ahelyett, hogy rinyálsz, inkább járkálj el, ismerkedj új emberekkel, tanuld amit akarsz. Attól, hogy állsz és sírsz, az élet pörög tovább, és ha a múltra figyelsz egy idő után már nem látod a jövőt. Ha változást akarsz, változtass! Attól, hogy depis vagy, nem lesz jobb. Találj célt, ne hisztizz!

Bocs a durva megfogalmazásért.

2011. aug. 6. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen a válaszokat! Hát nem olyan könnyű úgy talpra állni hogy nincs senkim, nincs kivel elmenni szórakozni, meg sehova. Közben anyám folyamatosan szid, apám pedig nem beszél velem mert hülyeségnek tartja a szakváltást...

Utolsó előtti, küldtem emialt.

2011. aug. 6. 11:48

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!