Az normális hogy semmi nem érdekel?

17 éves srác vagyok és igazából úgy értem azt hogy nem érdekel semmi, hogy én gyakorlatilag 11-12 éves korom óta mindig itthon ültem és gépeztem. Nem nagyon érdekelnek a körülöttem lévő emberek (kivéve ha egy szép lányról van szó aki tetszik), még a szüleim sem. Ezenfelül a körülöttem lévő világ sem, csak itthon akarok lenni a szobámban. Általában a szüleimet csak akkor keresem meg ha kell valami, egyébként nem nagyon beszélünk. Egész napokat a szobámban töltök, a gép előtt úgy, hogy csak enni meg Wc-re megyek ki. De úgy érzem hogy engem ez nem zavar... Én igazából el voltam így, csak a szüleim mondják hogy ez nem jó. Igazából tudom hogy nem helyes, de nagyon rosszul és kínosan érezném magam ha nem így lenne. Ez kihat a tovább tanulásra is... Ugyanis mivel semmi nem érdekel, igazából semmilyen munkát nem akarok. Így ellennék ahogy most van egy életen át. Legalábbis most így érzem. Emberekkel egyébként nem nagyon tudok kapcsolatot teremteni, mert mindig csak kínosan jön ki és igazából beszélgetés közben rájövök hogy mit keresek én itt, és hogy egyáltalán nem is érdekel mit mond a másik. Nah ez normális? Mit tegyek? Mi a véleményetek? Köszi hogy elolvastad :)