Veletek is volt így/szokott így lenni? Idővel javul a helyzet?

Ez mindenképpen egy pozitív dolog! És reménykedj benne,hogy nem fog majd elmúlni,mert így legalább nem vagy az a "mindegy" kategória. Amint idősebb leszel mehetsz majd világot látni,és ez jó! Én is hasonló vagyok e téren,mint te! Alig várom,hogy kitudjak szabadulni a "burokból" és új dolgokkal találkozhassak.

L/15

Mondjuk, ha idősebb leszel... mondjuk 2 év múlva, utazz el egy közeli szabad területre, teríts ki egy pokrócot, vigyéz magaddal egy könyvet, merülj el a saját ízlésvilágú zenédben, majd élvezd ki a helyzetedet, hogy a környezet nem változatlan. Próbálj meg mondjuk egy parkban sétálni, és figyelni, ahogy "nő a fű". Kikapcsolódásképp megfelelő. Én is szeretnék szabadulni, nagyon hosszú ideje tervezek egy effajta kirándulást, Egymagam.

Vagy akár... menj el egy tábotba, ahol nem ugyan olyan arcok sündörögnek egész nap, ismerkedhetsz... stb.

Most hirtelen jobb tanáccsal nem tudok szolgálni. : )

Mintha csak magamat halotam volna.' pont ugyanigy erzek.....nekemis elege'van mindenbol mar. Ez sztem a komolysag es a koran erettseg jele. Pont ugyamilyen helyzetben vagyok 16 l

ha akarsz irj privit :)

Szia!

Szegény te, ha már 14 évesen így érzel, hogy fogod kibírni 18 éves korodig? Én 15-16 körül lehettem, amikor először így éreztem, 18 évesen pedig ki is költöztem Angliába. :) Életemben akkor voltam magamra a legbüszkébb, mert tudtam, hogy olyan dolgot vittem véghez, amit hosszú évekig akartam. És amikor sikerült, az bizony leírhatatlan volt.

Kitartás és ne félj bátor lenni. :)

19/L